A megkérdezettek teljes egészében a gazdasági válsággal magyarázzák döntésüket, és a felmérés készítői hangsúlyozzák, hogy az érintettek aránya egy év alatt 11 százalékos növekedést mutat. Nemzetközi összehasonlításban ennél csak a lengyelek és az amerikaiak állnak rosszabbul: az előbbiek 25, az utóbbiak 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a válság kirobbanása óta kevésbé tud figyelni az egészségére.

A felmérés eredményeinek ismertetésével csaknem egy időben az egyik befolyásos fogyasztóvédő egyesület drámai hangú jelentést tett közzé, amelyben arra figyelmeztet, hogy a kiegészítő egészségbiztosítások az "elviselhetetlenségig" megdrágultak Franciaországban, az utóbbi években, és ez egyre több embert akadályoz a gyógyításhoz való hozzáférésben.

Az UFC-Que choisir elemzése szerint 2008-ban a pénzhiány miatt mintegy kilenc millió francia nem jutott hozzá megfelelő orvosi kezeléshez, ami 2004-hez képest nem kevesebb, mint 20 százalékos emelkedést jelent. Ennek egyik oka szerintük az, hogy az egy személyre eső éves egészségügyi kiadások 2001 és 2008 között 52 százalékkal emelkedtek meg, a kiegészítő egészségbiztosítási díjak pedig 44 százalékkal.

Az egyesület elnöke szerint az utóbbi években az állami egészségbiztosító folyamatosan igyekszik csökkenteni a saját részét a kezelések, illetve a gyógyszerek visszatérítésében, ennek pedig az a következménye, hogy a kiegészítő biztosítások szerepe felértékelődik. Ma azt lehet mondani, hogy akinek nincs kiegészítő biztosítása, az nem tudja megfizetni a gyógykezelést - fogalmazott Alain Bazot, emlékeztetve, hogy egy ilyen előfizetés a szerényebb háztartások jövedelmének akár a tíz százalékát is felemésztheti.

Az országos egészségügyi kutató és dokumentációs intézet adatait alapul véve az UFC-Que choisir úgy véli, hogy a lakosság 7-8 százaléka, azaz mintegy ötmillió ember semmilyen kiegészítő biztosítással sem rendelkezik, és a jelenség leginkább a munkásokat és a munkanélkülieket sújtja.