Infostart.hu
eur:
363.68
usd:
324.45
bux:
144454.77
2026. október 16. péntek Gál

Mi mentett meg minket a leprától?

A tbc- és leprafertőzés valószínűségét csökkentő génvariáció sokkal gyakoribb az olyan népesség körében, amely hosszú ideje urbánus településeken él - derült ki egy brit kutatásból.

Az ókori városok a rossz higiénés viszonyok és a magas népességsűrűség miatt ideális terepet biztosítottak a kórokozók terjedésének, a járványoknak. A természetes kiválasztódásnak köszönhetően az olyan népesség körében, amely régóta városias településeken élt, az emberek szervezete ellenállóvá válhatott bizonyos betegségekkel szemben. Mindazonáltal erre az immunitásra kínkeservesen lehetett szert tenni, különösen a prehisztorikus időkben - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.

A University College London (UCL) és a Royal Holloway (Londoni Egyetem) kutatói, akik tanulmányukat az Evolution című szakfolyóiratban publikálták, 17 különböző népességtől gyűjtöttek DNS-mintát Európában, Ázsiában és Afrikában, hogy ellenőrizzék elméletüket.

A tudósok elemezték a régészeti leleteket és a történeti forrásokat, hogy azonosítsák e régiók legkorábbi településeit. A továbbiakban összevetették az immunitást biztosító génvariáció előfordulási gyakoriságát a települések történetével, és arra a következtetésre jutottak, hogy a kórokozókkal lezajlott korábbi "találkozások" játszottak közre a betegségekkel szembeni ellenálló képesség kifejlődéséhez. A génvariáció idővel elterjedt az adott népesség körében, az utódok megörökölték felmenőiktől.

"A vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy e génvariánssal majdnem mindenki rendelkezik a Közel-Kelettől Indiáig terjedő térségben, valamint Európa bizonyos részein, ahol az első városokat évezredekkel ezelőtt alapították" - hangsúlyozta Mark Thomas, a UCL genetika-professzora, hozzátéve, hogy a népesség sűrűsége sok szempontból fontos szerepet játszott az emberi faj alakításában.

Ian Barnes, a Royal Holloway evolúciós biológusa azt emelte ki, hogy a kutatás érzékletesen ábrázolja, miként működik a természetes kiválasztódás. "A kutatás evolúciónk legújabb aspektusát szemlélteti, amikor a városok váltak a kiválasztódás eszközévé. A vizsgálat megmagyarázhatja a betegségekkel szembeni ellenállásban mutatkozó különbségeket, amelyek különböző térségek lakossága között tapasztalunk" - magyarázta.

Címlapról ajánljuk

Újra ki kell találni Európa helyét a világgazdaságban – az EU-csúcsról posztolt az ET elnöke

Az európai vállalkozásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy tisztességes feltételek mellett versenyezzenek – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Tisza-kormány: Magyar Péter nem fogadja el az EU-s költségvetést, kezdődik a csúcstalálkozó

Tisza-kormány: Magyar Péter nem fogadja el az EU-s költségvetést, kezdődik a csúcstalálkozó

Akár kétmilliárd euróval nagyobb uniós keretet szeretne elérni a kormány a következő hétéves költségvetésben, amellyel részben pótolná a jogállamisági viták miatt végleg elveszített mintegy 2,1 milliárd eurót, közölte Magyar Péter miniszterelnök. Az ír elnökség legújabb javaslata már nagyjából egymilliárd euróval több forrást szánna Magyarországnak. A csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcson a migrációs szabályok szigorítása és a napi egymillió eurós uniós bírság eltörlése is napirendre kerül. A csúcs elején Magyar Péter közölte: jelenlegi formájában nem elfogadható a következő hétéves uniós költségvetési keretre tett javaslat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×