Angol, litván, német és olasz kutatók vettek részt az Európai Unió által finanszírozott Woundmonitor (sebmonitor) elnevezésű projektben. A tudósok első lépésként azokat a baktériumokat azonosították, amelyek leggyakrabban okozzák az égési sebek felülfertőződését - olvasható a PhysOrg című tudományos hírportálon.

"A kutatást végül három fő kórokozótípusra szűkítettük: a Staphylococcus, Streptococcus és Pseudomonas hét-hét törzsét vizsgáltuk. Ezek a kórokozók okozzák az égési sérülésekhez társuló fertőzések 80 százalékát. A fennmaradó 20 százalékot különböző más baktériumok vagy azok keveréke váltja ki, és az ilyen fertőzések igen nehezen reagálnak a kezelésre" - magyarázta a kutatásokat irányító Krishna Persaud, a Manchesteri Egyetem professzora.

A három baktérium hét-hét törzsét laboratóriumban tenyésztették, majd minden egyes kórokozó esetében megpróbálták azonosítani az általuk kibocsátott illóanyagokat. A továbbiakban az égési sérültek kötszereit, tamponjait vizsgálták meg, vajon felfedezhető-e rajtuk a keresett vegyi anyagok. Mint kiderült, minden egyes baktériumtörzs egyedi markerekkel rendelkezett.

"Szerencsések voltunk, sikerült azonosítani azokat a vegyületeket, amelyek az általunk vizsgált baktériumtörzsekre voltak jellemzőek" - hangsúlyozta Persaud professzor.

Mivel a baktériumok által kibocsátott illóanyagok igen parányi mennyiségben kerülnek a levegőbe, a kutatók a szilárd fázisú mikroextrakció (SPME) módszerét alkalmazva koncentrálták a gázokat az adszorbensként szolgáló polimérszálon, majd az utóbbit elemzés céljából a detektorba helyezték.

"Képesek vagyunk elég egyszerűen megkülönböztetni a három baktériumtípust" - jegyezte meg a manchesteri professzor, hozzátéve, hogy a készülék az esetek 80 százalékában bizonyult eredményesnek.

Ugyanakkor eddig még nem voltak képesek azonosítani a "szuperbaktériumot", a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureust (MRSA).

Már korábban is voltak kísérletek arra, hogy a gázérzékelő technológiák segítségével felismerjék a fertőzéseket, az eljárás azonban túl bonyolultnak bizonyult ahhoz, hogy a készülék elterjedhessen az orvosi gyakorlatban. A Woundmonitor program keretében kifejlesztett készülék viszont akkorra, mint egy nagyobb könyv, a használata pedig igen egyszerű, és a műszer néhány perc alatt elvégzi az elemzést, így Krishna Persaud reményei szerint meghonosodhat az egészségügyben.