Az itáliai alpesi csúcsok jelképét jelentik a sziklákon akrobataként ugráló kőszáli kecskék. A Piemonte és Valle d'Aosta között elterülő Gran Paradiso természetvédelmi parkba érkező kirándulók főleg ezeket a hosszú szarvú patásokat akarják látni.

Elképzelhető azonban, hogy alig egy évtized múlva már senki sem csodálhatja őket, ugyanis kihalás fenyegeti a kecskéket. A parkban dolgozó erdészek máris "elveszett paradicsomról" beszélnek.

Az idén júliusban végzett állományszámlálás alapján a Gran Paradisóban jelenleg 2500 kőszáli kecske él, ez a fele az 1993-ban összeírtnak. A létszámcsökkenést nem a felnőtt állatok korai halálozása okozza, ellenkezőleg, a fiatal kecskék 75 százaléka pusztul el életének első évében. Sokan közülük már a világra jövetelüket követő hónapokban kimúlnak.

"Nem ismerjük a halálozás pontos okát" - nyilatkozta a park állatorvosa, Bruno Bassano. "Kezdetben fertőzésre gondoltunk. Később az vetődött fel, hogy az enyhébb telek következtében a nőstények száma jelentősen megemelkedett, és felborította a természetes szelekció egyensúlyát. Mivel a nőstények idősebb hímekkel is pároztak, gyengébb, alacsonyabb testsúlyú állatok jöttek világra, amelyek hajlamosabbak a pusztulásra" - sorolta Bassano.

Az állatorvos szerint a legmeggyőzőbbnek azonban egy harmadik magyarázat tűnik. Az, hogy az állatokat a klíma változása tizedelte meg. A túl korai tavasz miatt korábban zöldell és érik a fű, mire tehát a kiskecskék abbahagyják az anyatejjel való táplálkozást és áttérnek a legelésre, a fű már rég száraz, elvesztette proteintartalmát, nem megfelelő az egészséges állat fejlődéséhez.

Ezt az elméletet támasztja alá a Kanadában és az Egyesült Államokban is megfigyelt jelenség: ott hasonló éghajlati okok miatt pusztulnak a vadkecskék és a muflonok. Az egész Alpokban közel 35 ezer kőszáli kecske él, 14 ezer az olasz csúcsokon. A Gran Paradiso kecskéit 1836-ban nyilvánították védettnek. 1922-ben miattuk hozták létre az első olasz természetvédelmi parkot, és most éppen itt nem képesek túlélni a globális felmelegedést.