A korábbi 16-17 ezer négyzetkilométerről több mint 20 ezer négyzetkilométeresre nőtt a halálzóna a Mexikói-öbölben a szakemberek szerint. Az oxigénmentes víz kialakulását az öbölbe ömlő folyók által szállított hatalmas tápanyagmennyiség okozza: ez ugyanis gyorsítja az algák szaporodását, amelyek bomlásuk közben kivonják az oxigént a vízből. A kutatók az elmúlt években többször is felhívták arra a figyelmet, hogy a Mississippi manapság ötvenszer annyi tápanyagot szállít, mint ötven éve, vagyis a halálzóna a jövőben még nagyobbá válik majd.

Sokan a halott vizet teszik felelőssé a cápatámadásokért is, a ragadozók ugyanis - más tengeri élőlényekkel együtt - kénytelenek elhagyni a hatalmas élettelen területet, mert az oxigénmentes vízben azonnal elpusztulnának. Az ENSZ többször is arra figyelmeztette a tengerparti országokat, hogy egyre több halálzóna alakul ki a Földön, elsősorban az intenzív mezőgazdaság miatt. Az algavirágzás a halászattal foglalkozó lakosok megélhetését is veszélybe sodorja, ugyanis megtizedelheti a halak állományát.

A michigani egyetem ökológiatanára, Donald Scavia szerint a British Petrol áprilisban elsüllyedt fúrótornyából ömlő olaj is hozzájárul a halálzóna területének növekedéséhez - igaz, ezt még nem bizonyították, az olaj ugyanis meg is akadályozhatja az algák szaporodását.