A hazánkban várható éghajlatot a hőmérséklet további növekedése jellemzi majd - mondta el az InfoRádiónak a kötet bemutatója után Bozó László akadémikus.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke azt jósolta, hogy emellett szélsőséges csapadékmennyiségre kell számítani, mivel a Kárpát-medence, és ezen belül Magyarország is két egymástól eltérő jellegű terület határán fekszik. Emiatt az észak-európai részek inkább csapadékosabbá, a déliek pedig szárazabbá válhatnak.

Erre utal a hőségindex, a kiszáradás, illetve a lehullott csapadék mennyisége - tette hozzá a szakember.

Bozó László szerint legkritikusabb területnek tartott Alföldön ugyanezek a tendenciák érvényesülnek, de itt mégsem reménytelen a védekezés esélye.

Ha a csapadékot tároljuk, és az aszályos időkben öntözésre használjuk fel, akkor kiegyenlíthető a szélsőséges ingadozás, amely egyébként károsan érintené a vízgazdálkodást és a mezőgazdaságot - vélekedett.

Előfordulhat mindezek mellett, hogy a Magyarország éléskamrájának is nevezett Alföldön bizonyos években csapnivaló, de általában is csupán közepes minőségű lesz a termés - jelezte az OMSZ elnöke.

Bozó László elmondta: a szakemberek szerint, ha 2050-re a globális felmelegedés meghaladja a 2 Celsius fokot, akkor a folyamat már valószínűleg nem lesz visszafordítható. A védekezéshez számos intézkedésre szükség lenne, elsősorban az üvegházhatást előidéző gázok kibocsátásának csökkentés volna a legfontosabb.

Az egészségügyben is várhatók változások, leginkább a hőségriadók száma nőhet a nyári hónapokban. Ilyenkor egyénileg is lehet védekezni a káros hatások ellen - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Hozzátette: Hazánkban 2,8 hektár lenne az ideális a terület, amelyet egy átlagembernek a fenntartható fejlődéshez, az ellátáshoz, közlekedéshez el kellene foglalnia. Sajnos ez ma Magyarországon 3,5 hektár, ami nagyobb, mint a megengedhető.