A németországi Göttingen városában található Max Planck Intézet kutatói minderről erről a Nature című folyóiratnak számoltak be. Elmondták: az atlanti lazac Chilében faunaidegennek számít, betegségeket hurcol be, ezzel veszélyeztetve az őshonos fajokat. A vízbe kerülő gyógyszerek, fertőtlenítőszer, hasznosítatlan táp és ürülék is szennyezi a környezetet. Mérésekkel sikerült kimutatni, hogy a farmok közvetlen környezetében semmilyen élet nem létezik.

Heike Vester többek közt dokumentálni tudta, ahogy fiatal dél-amerikai oroszlánfókák fennakadnak a farmokat körülvevő védőhálókon. Kiszabadulásukkor sokszor testükön marad egy hálódarab, amely aztán növekedésük során megfojtja őket.

A környező vízben állandó zaj uralkodik a telepeket ellátó hajók és a tápadagolók generátorai révén, ami elűzheti a környékbeli veszélyeztetett tengeri emlősöket, és kommunikációjukat is akadályozza a szerteágazó fjordokban és csatornákban - magyarázta Vester, a norvégiai Ocean Sounds Kutatóintézet munkatársa, aki jelenleg Göttingenben doktorál.

Két éve a lazacoknál vérszegénységet, majd halált okozó ISA vírus számos lazacfarm megszűnéséhez vezetett Chile északi részén, ezért a farmok most gyors ütemben terjeszkednek a vidék eddig legérintetlenebb, déli része felé.

Chile a tenyészlazacok egyik legnagyobb előállítója. A tömeges akvakultúra elsősorban a patagóniai Aysén tartomány zegzugos fjordjait érinti. Bár a szárazföld egy része nemzeti parki rangot élvez, a védelem nem terjed ki a vele határos tengerre. A lazacfarmok tehát legálisan pusztítják a környező ökoszisztémát - tudósít a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (http://derstandard.at).

A Nature-hez írott állásfoglalásukban azt javasolták a göttingeni kutatók, hogy közös megoldást keressen a lazacipar, a helyi lakosság és a környezetvédők. Olaszországban, Ausztráliában és az USA-ban már próbálkoznak efféle közös problémakezeléssel.