Két nemzetközi cég médiavállalkozás tizennyolc országra kiterjedő felmérést készített az éghajlatváltozás aktuális társadalmi megítélésének megismerése érdekében - számol be az ELTE TÁTK hírlevele.

A több mint 13 ezer válaszadó megkérdezésével készült kutatás szerint a Föld lakossága jelentős, ám 2007 óta gyakorlatilag változatlan mértékű aggodalmat érez a globális felmelegedés lehetséges hatásaival kapcsolatban. A kutatás szerint a megkérdezettek 30 százaléka aggódik igen komolyan a jelenség miatt.

A többek között ausztrál, kanadai, francia, japán, holland, török, brit és amerikai lakosok megkérdezésével készült kutatás szerint a felmelegedés miatti aggodalom Kolumbiában (69 százalék), Ecuadorban (59 százalék) és Kínában a legnagyobb arányú. Ez utóbbi ország esetében jelentős attitűdváltozás zajlott le az elmúlt években, mivel a jelenlegi 58 százalékhoz képest 2007-ben még csak 26 százalék volt a komoly aggodalmat kifejezők aránya.

Míg az aggódók aránya nemzetközi szinten változatlan maradt, figyelemre méltó módon nőtt azok száma, akik közömbösen szemlélik a változásokat. 2008-ban még csak négy, a friss felmérés szerint azonban a válaszadóknak már kilenc százaléka gondolja úgy, hogy az éghajlat megváltozása a bolygó életének természetes velejárója, és mint ilyen, nem kell aggódni miatta.

A kutatók szerint ez a fajta szemléletváltozás valószínűleg azoknak a véleményvezéreknek köszönhető, akik megkérdőjelezik az időjárás megváltozását bizonyító tudományos eredmények érvényességét.

Ki a hibás?

A szkeptikusokkal ellentétben a válaszadók 28 százaléka úgy látja, az olyan jelenségekben keresendők a felmelegedés okai, mint a túlnépesedés, a folyamatosan növekvő energiaigény és a mindezekkel együtt növekvő hulladék mennyisége. A megkérdezettek 10 százaléka okolja az erdők irtását, ez a 2007-ben mért öt százalékhoz képest jelentős változás. Leginkább Kenyában (41 százalék) és Brazíliában (22 százalék) aggódnak a jelentős mértékű fakivágás közvetlen és közvetett hatásai miatt.

A felmérés szerint a megkérdezettek egy1 százaléka a repülőket, négy százaléka az autókat teszi elsősorban felelőssé. A kipufogógázokat termelő járműveket hibáztatók között az oroszok vannak a legnagyobb, sőt növekvő arányban: 2008-ban a helyiek hat, jelenleg nyolc százaléka véli úgy, hogy a növekvő gépkocsi-használat okolható az éghajlatváltozásért. Ezzel ellentétes irányú változás zajlott le Németország lakosainak véleményében: 2007-ben még 19, ma már csak a németek 3 százalék teszi az autókat elsődlegesen felelőssé.

Mi jön most?

A válaszadók 31 százaléka az időjárás kiszámíthatatlanságát és az extrém időjárási jelenségeket tekinti az éghajlati viszonyok megváltozásának legaggasztóbb következményeinek. A problémától Kínában (62 százalék), Franciaországban, Németországban és Japánban (48-48 százalék) tartanak leginkább. Az elsivatagosodás és szárazság miatt globálisan a megkérdezettek hat százaléka aggódik, előbbi a Kenyában élőket (28 százalék), utóbbi a kolumbiaiakat (34 százalék) ijeszti meg legjobban.

Bár nemzetközi szinten csak a megkérdezettek öt százaléka tart a felmelegedés mezőgazdaságra gyakorolt hatásaitól, az ausztrálok 12, az amerikaiak és kanadaiak 10-10 százaléka nevezte a farmkultúrára gyakorolt káros következményeket a legnagyobb veszélynek.

Mit lehet tenni?

A több mint 13 ezer válaszadó 42 százaléka gondolja úgy, hogy a hétköznapi állampolgárok környezettudatos magatartása segíthet leginkább a globális felmelegedés káros hatásainak mérséklésében.

Arra a kérdésre, hogy mit tehet az egyén, a megkérdezettek 76 százaléka (Dél-Afrikában 95, Kínában 93 százalék) nyilatkozott úgy, hogy az elektromos áramhasználat csökkentése sokat segíthet. 68 százalék szerint jelentős javulást eredményezhet a víztakarékosság. A kínaiak 96, a kolumbiaiak 90, az ausztrálok 88, a brazilok 87 százaléka ért ezzel egyet. A hulladék újrahasznosítása és a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése a megkérdezettek 67-67 százaléka szerint célszerű intézkedés. Utóbbinak különösen nagy a támogatottsága Hongkongban (94 százalék) és Kínában (93 százalék), ahol kormányzati rendelet határozott ennek szükségességéről.

Mit tesznek?

Globálisan a megkérdezettek 57 százaléka vásárolt már energiatakarékos eszközöket, 47 százalék saját állítása szerint gyakrabban használja a tömegközlekedési eszközöket (igaz, összesen a válaszadók csak több mint harmada változtatott közlekedési szokásain), tízből ketten pedig alternatív energiaforrásokat is használnak energiaigényük fedezésére. Az energiatakarékos háztartási eszközök fogyasztásában az ausztrálok (79 százalék), a tömegközlekedés tekintetében a kínaiak (89 százalék) és hongkongiak (86 százalék), az alternatív energiafogyasztás vonatkozásában pedig a kolumbiaiak (36 százalék) jeleskedtek a vizsgált országok lakosai közül.

A kisebb méretű és fogyasztású, valamint a hibrid és elektromos gépkocsik használata is népszerű ötletnek számít. Kínában mind a kis fogyasztású autók, mind a hibrid és elektromos járművek jelentős fogyasztói érdeklődésre tartanak számot, Brazíliában viszont az új típusú üzemanyaggal működő, míg Dél-Afrikában a hagyományos, de keveset fogyasztó járművek megvásárlását fontolgatják sokan.

A kutatás szerint a megkérdezettek több mint fele hajlandó a környezetbarát termékekért többet is fizetni, ha kell, ellenben a befizetéses rendszerben működő kibocsátás kompenzáló (carbon offset) programok nyújtotta lehetőségekkel csak a válaszadók 15 százaléka élt már.