2009-ben tübingeni régészek egy kettős sírt fedeztek fel, benne egy férfi és egy nő földi maradványaival. A pár időszámítás előtt 2000 és 1800 között élt - mondta el Ernst Pernicka, az ásatást végző tübingeni kutatócsoport vezetője.

A régészek a jövőben többek között azt is tisztázni szeretnék, hogy a védelmi árkot délkelet felől is cölöpsor biztosította-e. A déli átjárónál az építők a cölöpsor fagerendáit a sziklába fúrták, így az azok után maradt mélyedés háromezer év múltán is látható.

Pernicka reményei szerint a további trójai munkálatokhoz sikerül újabb pénzforrásokhoz jutniuk. Elmondása szerint jó úton halad az évek óta tervezett, kutatóállomással kiegészített trójai múzeum megvalósítása is.

A török kormány is megvizsgálta már régészeti szempontból a közvetlenül a várrom közelében lévő építési területet.

A trójai háború legendás, központi szerepet játszó városának feltárása igazi régészeti kihívást jelent, hiszen a várost tízszer rombolták le és építették újjá. Az archeológusoknak bizánci, római és görög rétegeken kell áthatolniuk, hogy elérjék azt a korszakot, amelyben Homérosz Iliászának cselekményei játszódhattak Kr.e. 1500 és 1180 között. Bár a tudósok egy kis csoportja mindmáig kétségbe vonja a helyszínt, Ernst Pernicka szerint semmi sem kérdőjelezi meg, hogy e nyugat-anatóliai térségben történtek a homéroszi eposz eseményei.