Az ausztrál kutató nézeteit a nemrég megjelent Manthropology - The Science of the Inadequate Male című könyvében fejtette ki.
Többek között a történelem előtti ausztrál őslakosok megkövült lábnyomaira alapozza állítását. A nyomokat hat férfi hagyta hátra, miközben egy állatot üldöztek. Elemzésükből kiderült, hogy a vadászok üldözés közben az óránkénti 37 kilométeres sebességet is elérték - ez kevéssel marad csak el Usain Bolt olimpiai bajnok száz méteren teljesített 42 km/órájától. A kutató szerint ha az őslakosok korszerű edzésben részesültek volna, futócipőben műanyag borítású pályán futhattak volna, könnyedén elérték volna a 45 km/órát is.

Hasonló a ruandai tutsi férfiak fölénye is. Száz évvel ezelőtti fényképeken látszik, hogy rituális ünnepeik alkalmával segédeszközök nélkül akár 2,52 méter magasra is ugrottak, ami ma szintén világrekordnak számítana.

McAllister elmélete további bizonyítékait látja az antik világ feljegyzéseiben. A római katonák például teljes vértezetben teljesítették a maratoni táv másfélszeresét egy nap alatt, Athén 30 000 evezőse pedig kenterben verné a mai angol egyetemi csapatokat. Az ausztrál őslakosok állítólag nem csak gyorsan futottak, hanem zseniális gerelyhajítók is voltak: lándzsáikat akár 110 méterre is el tudták dobni.

Különösen a neandervölgyi tett mély benyomást McAllisterre. Még a nőknek is tíz százalékkal több izomtömegük volt, mint a mai európai férfiaknak. Jóval rövidebb karjaiknak köszönhetően megfelelő edzéssel még akár a csúcsformában lévő Arnold Schwarzeneggert is lenyomták volna szkanderban - állítja a szerző.

A korai vadászó-gyűjtögető népek nagyobb izomtömegére különösen erős csontjaikból lehet következtetni - árulta el Viola Bence, a Bécsi Egyetem antropológusa a Der Standard című osztrák lapnak (www.derstandard.at). Még a neandervölgyinél is erősebb volt a még korábban élt Homo heidelbergensis a maga 120 kilós testtömegével. A csontok és az izmok tömege pedig mindig a terheléshez alkalmazkodik.

McAllister a teljesítőképesség zuhanását az ipari forradalommal okolja, amelynek következtében jócskán csökkent a fizikai igénybevétel. Viola azonban jóval korábbra datálja a csont- és izomtömeg sorvadását, szerinte már a letelepedés kezdetével gyengébbek lettek a hosszú csontok, mivel a földművelés kevesebb aktivitást kívánt, mint a vadászat. Ezenkívül mára megszűnt a testi erő irányába ható szelekciós nyomás is.