Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Számtalan korallzátonyt fenyeget még idén a pusztulás

A Csendes- és az Atlanti-óceán több régiójában nem csak a fehéredés, hanem különböző fertőző betegségek is veszélyeztetik a korallokat.

Ha a világtengerek felszíni átlaghőmérséklete, amely júniusban történelmi rekordértéket ért el, nem hűl le októberig, rövidesen számos korallzátony összeomolhat - figyelmeztetnek amerikai szakértők.

"Attól félünk, hogy az előrejelzések szerint októberig elhúzódó magas vízhőmérsékletek tovább élezik a korallzátonyok érzékeny helyzetét" - mondta Mark Eakin, az amerikai korallzátony-megfigyelő program koordinátora a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása szerint (www.derstandard.at).

A korallok akkor fehérednek ki, ha például tartósan meleg az őket körülvevő tengervíz. Ilyenkor a velük szimbiózisban élő mikroszkopikus algákat kilökik magukból, szöveteik elvesztik színüket. Ha a folyamat egy hétnél tovább tart, az a korallok pusztulásához és egyben egész élőhelyek eltűnéséhez vezethet. Ennek következményeit nem utolsósorban a tengerrészekkel határos államok gazdasága és turizmusa viseli.

A fenyegető fehéredés megelőzése érdekében bizonyos tevékenységeket betilthatnak, például a búvárkodást, a hajózást vagy a hobbi-halászatot.

Az amerikai kutatók egy térképen ábrázolták az idén különösen veszélyeztetett óceánterületeket. Leginkább a Karib-tenger keleti részén a Kis-Antillák körüli és a Nicaragua partjaihoz közel eső korallok, valamint a Mexikói-öbölben találhatók érintettek. A forróság kiváltotta hatás hamar utolérheti az északi Mariana-szigetek és Japán között húzódó korallzátonyokat is. A helyzeten még az El Nino éghajlati jelenség is ronthat, amelyet az eddigi prognózisok nem vettek figyelembe.

A fehéredés mértéke elérheti, sőt meg is haladhatja a 2005. évit - figyelmeztetnek a kutatók. Akkor a karibi korallok soha nem látott mértékű fehéredésen mentek keresztül: néhány vidéken a korallok 90 százaléka vesztette el színét, ami az érintett zátonyok több mint a felének pusztulásához vezetett.

Címlapról ajánljuk
Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

Több az olaj, mégis drágulhat a dízel – itt akad el az OPEC+ segítsége

2026 júniusában 117 millió hordóval nőtt a tengeren lévő olaj mennyisége, miközben a szárazföldi készletek 96 millió hordóval apadtak. A világ tehát papíron több olajjal rendelkezett, de kevesebb volt belőle ott, ahol gyorsan üzemanyagot lehetett volna előállítani. Az OPEC+ hiába emeli a kitermelést, ha a tankerek, a finomítók és a terméktárolók nem tudják ugyanolyan gyorsan követni. Ezért fordulhat elő, hogy a Brent ára csökken, a benzinkútnál mégsem lesz olcsóbb a dízel.

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Atombomba sem kell a Skynetnek, hogy szétégessen minket – elég egy hőkupola

Az adatközpontokról eddig főként azért folyt környezetvédelmi vita, mert elképesztő mennyiségű áramot és vizet fogyasztanak – lásd a vicceket arról, hogy a Duna is a ChatGPT miatt apadt le. Az elmúlt hónapokban azonban megjelent egy új probléma is: maga a hőtermelés. Az amerikai Phoenixben kutatók először mértek közvetlenül 2 Celsius-fokot meghaladó felmelegedést egyes adatközpontok szél alatti oldalán, miközben egy globális elemzés szerint a létesítmények környezetében a felszín átlagosan mintegy 2 fokkal lehet melegebb. Hőkupolát ettől még nem képesek létrehozni a szerverfarmok, de éppen azokban az időjárási helyzetekben válhat legkellemetlenebbé a hulladékhőjük, amikor a levegő egyébként is alig mozog, és a városok éjszaka sem tudnak lehűlni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×