Az exobolygó olyan égitest, ami egy másik csillag és nem a Nap körül kering a Naprendszeren túl. A jelenlegi exobolygó-kutatás Szent Grálja egy szilárd, Föld-szerű égitest megtalálása a "lakható zónában" - mondja Michael Mayor, a svájci Geneva Egyetem asztrofizikusa.

Egy amerikai tudós "különlegesnek" eseménynek nevezte a kis bolygó felfedezését. A Gliese-581 ugyanis csupán 1,9-szerese a Föld méretének. A korábban talált bolygók ugyanis mint akkorák voltak, mint egy jókora Jupiter, ami ezer Földet tesz ki. A kis bolygó azonban közel esik a legközelebbi csillaghoz, ami miatt túlságosan nagy rajta a forróság ahhoz, hogy befogadja az életet.

A tudósok szerint a 2007-ben fölfedezett Gliese-581 d pályája viszont éppen lakható távolságban van a csillagtól, és így akár még folyékony víz is lehetne a felszínén. A bolygó viszont túl nagy ahhoz, hogy csak szilárd anyagokból épüljön fel, és lehet, hogy van rajta egy nagy, mély óceán.

Geoff Marcy, a kaliforniai Berkeley Egyetem fő bolygóvadásza szerint a Gliese-581 e felfedezése a legizgalmasabb dolog, ami történt az utóbbi időben a bolygók terén. Szerinte még rengeteg ilyen bolygó van a galaxisban.

A Naprendszeren kívül talált eddigi 350 bolygó tökéletesen alkalmatlana az élet befogadására. Vagy túl közel, vagy túl messze vannak a napjuktól. Mások hatalmas gázbolygók, mint a Jupiter.