A Cepingpu víztározó 156 méter magas betonfalai 315 millió tonnányi vizet tartanak meg. A víztározó alig ötszáz méterre helyezkedik el a törésvonaltól, és mindössze 4,8 kilométerre a tavalyi szecsuani földrengés epicentrumától.

Kínai és amerikai kutatók felvetették, hogy a tározónak köze lehetett a tragédiához; úgy vélik, hogy a víztömeg hatalmas súlya, valamint az, hogy a víz beszivárog a sziklás talajba, olyan nyomást gyakorolhatott a mélyben húzódó törésvonalra, ami elindíthatta a földrengésben kirobbanó láncreakciót.

"Nagyon valószínű", hogy a tározó építése és 2004-es feltöltése vezetett a katasztrófához - vélekedett Fan Hsziao, a szecsuani geológiai és ásványtani iroda főmérnöke, aki emlékeztetett arra, hogy sok olyan esetet ismernek, amikor víztározó okozott földrengést.

Fan indoklásképpen felidézte, hogy a szecsuani igen különleges földrengés volt, hiszen a környéken korábban nem volt komolyabb szeizmikus aktivitás. Tavaly májusban viszont 7,9-es erősségű földrengés robbant ki. A tragédia következtében nyolcvanezer ember vesztette életét, és öt millióan váltak hajléktalanná.

A tragédia azóta is megosztja a kínaiakat. A kormány ugyan gyorsan cáfolta, hogy a Cepingpu tározónak köze lenne a földrengéshez, a kutatók számára azonban nem teszik hozzáférhetővé a szeizmológiai és geológiai adatok tanulmányozását.