A közelmúltban jelent meg a Kettős tükörben, Glant Tibor könyve Magyarországnak az első világháború idején az amerikai közvéleményben és külpolitikában betöltött szerepéről.

Mint az InfoRádió kérdésére a szerző elmondta, az Egyesült Államok nem nagyon szeretett volna foglalkozni európai kérdésekkel, az amerikai politikusok úgy gondolták a 19. század végétől, hogy teljesen más világot építenek a maguk számára. Végül azonban belesodródtak az első világháborúba gazdasági érdekei folytán és mert Wilson elnök úgy vélekedett, a háború alkalmas lehet arra, hogy azután létrehozzanak egy olyan világrendet, amelyben nem lesznek ilyen háborúk.

Kifejtette: a Monarchia nem igazán érdekelte az amerikaiakat, 1918 nyaráig Wilson Béccsel arról tárgyalt, hogy lépjen ki a háborúból, ezért cserébe a Monarchia területi integritásának megőrzését ígérte - mutatott rá a történész.

Hozzátette: amikor ez a politikai csődöt mondott, akkor az Egyesült Államok is "előfizetett" az Osztrák-Magyar Monarchia és ezzel együtt Magyarország feldarabolására. Ekkor kezdtek érdeklődni tételesen a békefeltételek iránt.

Mint azt Glant Tibor felvázolta, az Egyesült Államok békeelőkészítő bizottságának volt osztrák-magyar szekciója is. Ez elméleteket alkotott arról, hogy a Monarchiát trialistává lehetne alakítani, de a háború hirtelen bekövetkező végével azt jelentetté az elnöknek: nem tudnak igazságos és működőképes javaslatot letenni az asztalra. Azaz Wilson úgy utazott a párizsi béketárgyalásokra, hogy nem volt egyértelmű amerikai elképzelés Közép-Európa sorsát illetően a francia biztonságpolitikai elképzelésekkel szemben. Ennek következtében gyenge volt az elnök tárgyalási pozíciója.

Wilson ugyanakkor a szerző szerint úgy gondolta, ha létrehozzák a Népszövetséget, akkor az egyfajta államok feletti államként működve képes lesz a nemzetközi együttműködést és békét garantálni. Arra számított, hogy a Népszövetség majd pár év múlva, az indulatok elültével húzza meg a határokat. Ezt az elképzelését azonban nem tudta érvényesíteni.

Glant Tibor megemlítette azt is: mivel a Monarchia hadban állt a világháborúban az Egyesült Államokkal, ezért a kinti magyar emigrációnak nehéz volt a helyzete. Ezzel együtt a közvéleményt jobban is lehetett volna befolyásolni, a magyar álláspont ismertetésével. Erre a szervezetlenség és a gyengeség miatt nem került sor.

Pár éven belül készen áll majd a könyv folytatása, amelyben az Egyesült Államokkal kötött fegyverszünettől az amerikai-magyar különbékéig hogyan alakultak a kétoldalú kapcsolatok. A háború idején ilyenről nem beszélhetünk, mivel a Monarchia része voltunk, csak 1918 végétől alakulnak ki a kétoldalú kapcsolatok - jegyezte meg a történész.