Gaius Julius Caesar Augustus Germanicus (12-41) - aki Caligulaként (Csizmácskaként) vált ismertté - volt a Római Birodalom harmadik császára Augustus és Tiberius után. Becenevét annak köszönhette, hogy gyerekkorában komplett legionárius-felszereléssel ajándékozták meg, amelynek tartozéka volt a caliga, azaz a csizma, természetesen gyerekméretben.

Caligula meggyilkolását a szenátus tagjai tervelték ki, akik vissza akarták állítani a köztársaságot. A pretoriánusok azonban Caligula nagybátyját, Claudiust kiáltották ki császárrá, így megmaradt a monarchia.

Maria Antonietta Tomei római régész elmondta: a folyosóra a Palatinus-dombon lévő császári palota alatt bukkantak, és teljes mértékben megfelel a Suetonius római történetíró által a Császárok élete /Tizenkét életrajz című művében adott leírásnak. Suetonius szerint a pretoriánusok Cassius Chaerea testőrparancsnokkal az élen gyilkolták meg Caligulát.

Tomei professzor biztos abban, hogy a feltárt hely az a bizonyos folyosó, ahol a császár meghalt. Annak ellenére, hogy a folyosón Claudius uralkodása idején dolgozó építők pecsétjei láthatók, a hely már Caligula idején létezett, később Claudius csupán átépíttette.

Suetonius, valamint Josephus Flavius szerint Caligula gyilkosai végeztek a császár feleségével, Caesoniával, valamint kislányukkal, Julia Drusillával is - a gyereknek szétzúzták a fejét a folyosó falán. Caligula holttestét elégették, hamvait pedig Augustus császár Tevere (Tiberis) partján lévő mauzóleumában helyezték el.

Apjával, a népszerű és becsületes Germanicus tábornokkal ellentétben Caligula közmegvetés tárgyává vált kegyetlensége, kicsapongásai, beszámíthatatlansága és szexuális perverzitása okán.

A kutatók némelyike szerint Caligula gyilkolta vagy gyilkoltatta meg Tiberiust. Az ifjú császárra kezdetben kivetült apja népszerűsége, ám 37-ben, egy majdnem végzetessé vált betegség után viselkedése egyre kiszámíthatatlanabbá vált. Caligula megszabadult az összes vélt és valós vetélytársától, akiket száműzött, vagy meggyilkoltatott, vagyonukat pedig elkobozta.

Caligula élő istennek nyilvánította magát. Suetonius szerint a császár vérfertőző viszonyt folytatott nővéreivel - Agrippinával, Drusillával és Julia Livillával, lovának, Incestusnak pedig konzuli címet adományozott. Némely kutató azonban vitatja ezeket a történeteket, mondván, hogy Caligula ellenségeitől származnak.