James Barrett, a Cambridge-i Egyetem Régészeti Intézetének igazgatóhelyettese északi történeti forrásokat tanulmányozva figyelt fel arra, hogy a fiatal skandináv harcosok addig szolgáltak, míg sikerült megnősülniük és családot alapítaniuk. Ez volt ugyanis a viking társadalomban a megbecsülés és a hatalom kulcsa.

A kutató szerint a nőhiányt paradox módon maguk a vikingek okozták. Középkori források szerint ugyanis Skandináviában pogány szokások maradványaként igyekeztek megszabadulni az újszülött kislányoktól.

James Barrett elismerte, hogy elméletére nehéz régészeti bizonyítékokat találni, így feltevéseit oly módon igyekezett alátámasztani, hogy sorra megcáfolta a vikingek kirajzását magyarázó egyéb teóriákat.

Némely kutató szerint a jelenséget a fejlett hajóépítési technikák megjelenése válthatta ki, ám James Barrett rámutat, hogy már az V-VI. században is nagy számban hagyták el skandináv lakosok szülőföldjüket a brit szigetek felé véve az irányt.

"Kizárólag az új viking hajók megjelenése nem okozhatott ilyen demográfiai mozgást. A nagy távolságok leküzdésére képes csapatszállító hajók megjelenése ugyan előfeltétele volt a kirajzásnak, ám teljesen egyértelmű, hogy nem ez volt az igazi ok" - magyarázta a kutató. Ráadásul Norvégiából akár egy hét alatt is el lehetett érni Írországot. Ily módon a vikingek már jóval azelőtt képesek voltak rendszeresen lerohanni Írországot, mielőtt elkezdődtek volna a rablóhadjáratok.

Fanatikus hit

James Barrett olyan feltevéseket is tételesen megcáfol, amelyek szerint a vikingek kirajzását éghajlatváltozás, gazdasági bajok vagy Skandinávia túlnépesedése okozhatta. A régész szerint a csecsemőgyilkosságok ellenére a vikingek igen nagyra értékelték a nőket. Ennek érdekes régészeti nyomát a temetkezések rejtik, ugyanis a brit szigeteken rabolt javak - nemesfém, ékszerek - később rendre a viking feleségeket kísérték el a túlvilágra.

A szakember úgy véli: a vallási fanatizmus szintén tüzelhette a vikingek harci kedvét, fatalista hitük szerint ugyanis a halál ideje és módja előre meg van írva. Ezzel magyarázható, hogy miért voltak hajlandók tengerre szállni és véres csatákban kockáztatni életüket.

"A vikingek hite szerint a világegyetem a fagyos pusztaságban született, és az utolsó csata tüzében semmisül meg" - mondta James Barrett.

A régész szerint a vikingek életmódjának, társadalmi berendezkedésének tanulmányozása segíthet megérteni, hogyan voltak képesek kis népek komoly hatást gyakorolni a világtörténelemre.