Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

A "napfényvitamin" hiánya okozza a nők fájdalmait?

Brit kutatók szerint a D-vitamin hiánya a nőknél krónikus fájdalomhoz vezethet, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy túl sok vitamin mérgezéshez vezethet.

A londoni Institute of Child Health kutatócsoportja legújabb vizsgálatából kiderül: a nők krónikus izületi fájdalmainak egyik oka szervezetük alacsony D-vitamin szintje lehet.

Dr. Elina Hyppönen hangsúlyozta: ezt az összefüggést csak nőknél mutatták ki, ami azt is jelentheti, hogy a krónikus fájdalom valószínűleg hormonális eredetű.

A vizsgálatban 7 ezer férfi és nő vett részt Angliából, Walesből és Skóciából. Az eredményekből kiderül, hogy azoknál a nőknél, akiknél szervezetében literenként 75 és 99 millimol D-vitamint mutattak ki, csak 8 százalékuk szenvedett krónikus izületi fájdalmaktól. Orvosok szerint ennyi mennyiség szükséges a csontok egészségéhez.

Hyppönen szerint további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kétségkívül bebizonyosodjon a  D-vitamin és az izületi fájdalmak közötti kapcsolat, mindenesetre figyelmeztetett: a túlzott vitaminfogyasztás mérgezéshez és a vér kálciumszintjének megemelkedéséhez vezethet.

Az egészséges csontokhoz nélkülözhetetlen D-vitamin a napfényben, az olajos halakban, a tojássárgájában és a margarinban is megtalálható.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×