Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
328.93
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter

Nem elég hatékonyak a terhesség alatti genetikai vizsgálatok

A terhesség alatt alkalmazott genetikai vizsgálatok a veleszületett rendellenességeknek csupán a felét mutatják ki - derült ki egy olaszországi kutatás során.

A terhesség alatt végzett úgynevezett amniocentézis során az anya hasfalán keresztül, a magzatburkot átszúrva vesznek mintát a magzatvízből - olvasható a BBC hírei között.

Az amniocentézis során vett minta segítségével állapítják meg az olyan kromoszóma-rendellenességeket, mint a Down-szindróma: a tünetegyüttes a 21. kromoszómapár hibás osztódásának következtében jön létre. Az extra 21-es kromoszóma (21-es triszómia) középsúlyos értelmi fogyatékossággal, jellegzetes arcvonásokkal, valamint a szív fejlődési rendellenességével jár. A modern orvostudománynak köszönhetően a Down-kórosok akár 50 éves korukig is elélhetnek.

A vizsgálattal diagnosztizálhatók kevésbé elterjedt kromoszóma-rendellenességek, így az Edward-szindróma: a 18-as kromoszóma triszómiája mentális és motoros funkciók kiesésével, jellegzetes ökölbe szorított kézzel jár együtt, s korai halálhoz vezet.

Alaposabb tájékoztatásra lenne szükség

Az amniocentézis ugyanakkor vetélést okozhat.

Francesca Grati, a Busto Arsizio-i TOMA Laboratórium kutatója százezer, a terhesség alatt elvégzett amniocentézises vizsgálat eredményeit értékelte ki, azt vizsgálva, hogy milyen gyakorisággal tévedtek az orvosok.

Az olasz kutató az Európai Humángenetikai Társaság barcelonai konferenciáján ismertetve az adatokat arra mutatott rá, hogy a terhesség alatti vizsgálat mindössze a kromoszóma-rendellenességek felét derítette ki.

Francesca Grati meggyőződése szerint az orvosoknak ily módon tájékoztatniuk kellene a terhes anyákat a jelen alkalmazott vizsgálatok korlátairól, valamint az olyan invazív módszerek kockázatairól, mint az amniocentézis.

Kár riogatni?


A Brit Szülésznők Egyesülete szerint azonban helyesebb, ha a genetikai vizsgálat során csupán néhány betegségre összpontosítanak az orvosok, mintsem a ritkán előforduló kórképek rémével riogatnák a jövendő anyákat.

A szervezet szóvivője szerint amennyiben az anyákat ötven olyan ritka rendellenességgel ismertetnék meg, amelyek legfeljebb minden százötvenezredik újszülöttnél fordulhat elő, ez csak megzavarná a nőket, akik aligha lennének képesek befogadni az adatözönt.

Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×