Falus András emlékeztetett arra, hogy a tudósok szerte a világon évek óta foglalkoznak különböző modellállatok genetikai készletének a módosításával, ma már nem számít különlegességnek génbeütött és génkiütött állatok, elsősorban egerek létrehozása.

El lehet géneket távolítani és be lehet géneket vinni, mi is végeztünk ilyen munkát, és nekünk is van ilyen egértörzsünk - tette hozzá.

A Nobel-díjas kutatók a módszert őssejtekre is alkalmazták; nagyon nagy jelentőségű munkát végeztek az embrionális őssejtek gyógyászati felhasználása, illetve ezen sejtek genetikai manipulációja terén. Õk találták ki azokat a módszereket, amelyekkel a sok tízezer gén közül célzottan egyet ki lehet szedni, vagy egy másikat vissza lehet tenni, ezt alkalmazták azokban a sejtekben, amelyek óriási jelentőséggel bírnak a jövő orvostudománya számára - fejtette ki Falus András.

Ha feltételezzük, hogy egy bizonyos betegségben szerepe van-e egy bizonyos génnek, erről úgy lehet meggyőződni, hogy ezt a gént eltávolítják vagy felerősítik. Ez egyaránt fontos a gyógyszeriparnak és a diagnosztikának is - hangsúlyozta a kutató.

A professzor szerint egy sor olyan betegség van, ahol néhány gén kiemelt szerepet lát el a betegség kialakulásában, a gének alul- vagy túlműködését kell kiküszöbölni. Ilyen a cukorbetegség, a Parkinson-kór, ilyen lesz talán az idegsejtek sorvadásával járó betegségek némelyike, illetve az immunhiányok, ahol a beteg fertőzésekre és tumorok kialakulására fokozottan hajlamos.