Infostart.hu
eur:
367.72
usd:
317.06
bux:
0
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda

Ne nézzen oda: most pondrókat rakunk a sebébe!

A légylárvák segítségével végzett sebkezelés a szokásos eljárásokhoz képest tizennyolcszor gyorsabb gyógyulást tesz lehetővé, ráadásul sokkal olcsóbban. Brit szakemberek szerint a nyüvek olyankor is megállják a helyüket, amikor az antibiotikumok csődöt mondanak.

Egyre gyakoribb látvány lesz a kórházakban a lárvákkal végzett kezelés - mondják brit orvosok.

Sokakat első hallásra - és talán másodikra is - kirázza a hideg a gondolattól, a témával foglalkozó kutatók azonban rengeteg érvet vonultatnak fel az apró állatok hasznossága mellett.

A lárvák alkalmazása sok ezer éves múltra tekinthet vissza, számos kultúrában alkalmazták őket az ausztrál bennszülöttektől kezdve a majákig.

A tudományos megfigyelések is legalább egy évszázadra nyúlnak vissza.

Háborús tapasztalat

William Baer amerikai orvos leírt egy első világháborús esetet, amikor két katonát több nappal sebesülésük után találtak meg.

Amikor a ruhákat levágták róluk, pondrók ezreit találták a sebeikben, azonban az orvosok legnagyobb meglepetésére alattuk teljesen egészséges, tiszta, rózsaszín húst találtak.

A Baltimore-i orvosi főiskolán dolgozó William Baer később alaposabban is foglalkozott a témával, azonban felhagyott a kutatásaival, amikor a harmincas években széles körben elterjedtek az antibiotikumok és a modern sebészeti eljárások.

Az utóbbi években azonban az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumok megjelenésével a lárvák lassan visszaaraszolnak az orvostudomány bevett módszerei közé.

Egy másik, hasonlóan lényeges szempontot az alacsony költségek jelentik: a nyüvek kérnek ugyan enni, de csak pontosan azt fogyasztják el, ami orvosi szempontból már amúgy is menthetetlennek számít - a rothadásnak indult húst.

Sőt, az apró állatok a sebészeknél sokkal pontosabban dolgoznak. Egy műtét során az orvosok kénytelenek ugyanis az egészséges szövetbe is belevágni, hogy fertőtleníthessék a sebet, így jócskán megnő a vérveszteség is.A költségekre visszatérve: a brit egészségbiztosító egyik tanulmánya szerint, ha a jelenleginél jóval szélesebb körben alkalmaznák a pondrókat, akkor évi 162 millió fontot, azaz mintegy 60 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Tavaly egyébként 30 ezer beteg kapott ilyen kezelést.

Az eljárás nemcsak költséghatékony, hanem hihetetlen arányban le is rövidíti a gyógyulási időt egy súlyos műtét után: egy olyan esetben, ahol a hagyományos eljárás 89 napos kórházi kezelést igényel, az apró nyüvek segítségével öt napra csökkenthető a kezelési idő, vagyis sokkal gyorsabban szabadulnak fel a kórházi ágyak.

Mindennek ismeretében nem meglepő, hogy a múlt héten az egyik munkáspárti képviselő - az összes alsóházi pártot reprezentáló további 35 társával együtt - felszólította a kormányt, hogy indítson széles körű klinikai kutatást, amellyel bátorítani lehetne a pondrók orvosi alkalmazását.

Az eddigi alkalmazás ugyan sikertörténetnek számít, ennek ellenére sok páciensben továbbra is erős az ellenérzés az - általában a húslégy petéiből keltetett - nyüvekkel szemben.

Nem véletlen, hogy a legtöbb fájdalmat átélő betegek, például a cukorbetegség miatt lábfekélyben szenvedők kérik a pondrók alkalmazását.

Az ellenkezésüket legyőzni nem tudók számára is lehet azonban megoldás. A nyüvek sikerének egyik titka, hogy az általuk termelt enzimek lebontják az elhalt szövetet, amely új fehérjévé alakul, ezzel is segítve a gyógyulást.

A kutatók lehetőséget látnak arra, hogy hamarosan az enzimeket önmagukban, a nyüvek sebre való telepítése nélkül nélkül alkalmazzák.Az orvosok mindemellett hangsúlyozzák, hogy bár a pondrókkal szembeni ellenérzés érthető, de nincs semmi alapja: a kórházakban steril állatokat alkalmaznak, amelyek végtelenül precíz és tiszta munkát végeznek.

A Princes of Wales kórházban végzett kísérletek során a nyüvek olyan betegeknél is sikerrel jártak, akiknél semmilyen eredményt nem hozott az antibiotikumos kezelés.

A lárvák mindegyik esetben megtisztították a sebet, elpusztították a rezisztens baktériumokat, és a sebek négy napon belül gyógyulásnak indultak.

Egy manchesteri kórházban 13 olyan beteg közül, akiknek a lábfekélyük elfertőződött, 12-nek jelentősen javult az állapota a pondrókezelés hatására. A rezisztens baktériumok ugyan nem tűntek el teljesen, de számottevően csökkent a keresztfertőződés veszélye.

A nyüvek mellett más állatok is egyre inkább kivívják az orvosok elismerését: a piócák minden korábbinál nagyobb népszerűségnek örvendenek, és egyes parazita fajokat is sikerrel alkalmaznak.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő új dimenzióját hozza el a mesterséges intelligencia, és ez egy hatalmas kihívás elé állít minket

Az idő mérésének fejlődése és a technológia gyorsulása alapjaiban változtatta meg a döntéshozatal ritmusát – a pénzügyi szektorban ez különösen jól megfigyelhető. A mesterséges intelligencia valós idejű jelzéseket képes előállítani, ám az átgondolatlan bevezetés komoly kockázatokat rejt, ha a szervezetek döntési struktúrái nem igazodnak az új sebességhez. A siker kulcsa nem az, hogy minden folyamatot felgyorsítsunk, hanem hogy tudatosan döntsük el: mikor érdemes az AI tempójához igazodni, és mikor kell megőrizni a lassabb, emberi döntési ritmust. A mesterséges intelligencia következő korszakát így nem feltétlenül a technológia fejlődése, hanem az ember tudatos megjelenése fogja meghatározni a folyamatokban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×