A kis, kamerákkal felszerelt tengeralattjáró segítségével egyebek mellett csordákban haladó tengeri uborkákat és üvegszerű szivacsok erdeit láthatták a tudósok.

Az Antarktisz körüli tenger azért keltette fel a szakemberek érdeklődését, mert a Larsen A jéghegy 1995-ös és a Larsen B 2002-es leszakadása-szétesése előtt ez a tenger 5-12 ezer évig el volt vágva a felszíntől, vagyis a fénytől és az oxigéntől.

A brüsszeli Nemzetközi Sarkkutató Alap (International Polar Foundation) munkatársa, Gauthier Chapelle hangsúlyozta: azért nagyon fontos a terület élővilágának feltérképezése, mert ha nem ismerik meg a jelenlegi állapotot, nem tudják felmérni majd a felmelegedés hatásait sem.

A 14 országból származó több mint 50 tudós 10 héten tanulmányozta a tengeri élővilágot, mintegy 1000 fajt gyűjtöttek be, köztük 15-féle felemáslábú rákot, amelyek valószínűleg korábban ismeretlenek voltak a tudomány számára, az egyik több mint 10 centiméter hosszú.

A kutatókat az is meglepte, hogy a megnyílt élettérbe milyen gyorsan benyomultak az állatok és növények a környező területekről. A minke bálna és a csőrös cetek például meglepően közel úsznak a jég mostani vonalához, a tudósok szerint ez arra utal, hogy máris jelentősen megváltozott a térség ökoszisztémája a jég távozása óta.

Az Antarktiszi-félsziget a Föld egyik leggyorsabban melegedő része, hatvan év alatt 2,5 Celsius fokkal lett magasabb az átlaghőmérséklet; 1974 óta mintegy 13.500 négyzetkilométerrel lett kisebb a jég nagysága.