A német kormány megrendelésére készült két tudományos elemzés is azt állítja: 50 éven belül megoldható volna Európa energiaproblémája, ráadásul veszélytelen és környezetbarát technológiával.

Gerhard Knies és Franz Trieb, a jelentések szerzői az Észak-Afrika és a Közel-Kelet sivatagjaiban rendelkezésre álló hatalmas napenergia mennyiséget hasznosítanák.

A háztetőkön használatos napenergia-panelek helyett azonban egy másik technológiát, az úgynevezett concentrated solar power, vagyis koncentrált napenergia rendszert használnák.

Ez gyakorlatilag hatalmas tükrökből áll, amelyek a nap sugarait egy gázt, vagy folyadékot tartalmazó tartályra összpontosítják, 400 Celsius fokra melegítve azt. Az így keletkező gőzből egyszerű gőzturbinákban nyernek áramot.

Gerhard Knies és Franz Trieb számításai szerint a világ teljes energiaszükségletét fedezni lehetne, ha a Föld sivatagjainak csupán fél százalékát beépítenék ilyen naperőművekkel.

Édesvizet is termel

A koncentrált napenergia rendszernek azonban más kapcsolódó hasznuk is van. Melléktermékként például édesvizet állítanak elő, ami a sivatagokban különösen nagy érték, és akár a tükrök árnyékában kialakítható veteményesek öntözésére is használható.

A rendszer ráadásul hideg vizet is képes termelni, amely légkondicionálást is biztosíthat a közeli városok lakóinak.

Ráadásul a rendszer nem csak napsütésben működik, hiszen a forró folyadék tárolásával naplemente után még órákon keresztül működtethetőek a gőzturbinák.

Versenyképes az olajjal és a földgázzal is

A két német tudós szerint a napenergia-rendszer egy hordó kőolajból nyert energiát egységként véve 50 dollárba kerül, ami már most is versenyképessé teszi az olajjal. Becsléseik szerint a hatalmas tükrök nagyüzemi termelésének megindulásával a költségek 20 dollárra csökkenhetnek.

Bár a koncentrált napenergia-rendszer a termelés szempontjából többe kerül a földgáznál, azonban ha a járulékos hasznokat - az édesvíz, a növénytermesztés és a légkondicionálás lehetősége - is beleszámítjuk, versenyképes a gázzal - állítják a tudósok.

Elektromos hálózat Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet között

Kérdés persze, hogy az energia hogyan jutna el a sivatagokból Európába. Erre a két szakértő egy hatalmas, nagyfeszültségű egyenáramú hálózat kiépítését javasolja, ami összekötné Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet országait.

Minden állam ebbe a rendszerbe táplálná be alternatív forrásból létrehozott energiáját. A sivatagi napenergia mellé így például a brit szélenergia, a norvég vízenergia, illetve a közép-európai biomassza- és geotermikus energia is bekerülne.

Az egyenáramú hálózatban csak kevés energia veszne el "szállítás" közben, a szakemberek szerint ezer kilométerként 3 százalék.

"Teljes mértékben megvalósítható és költséghatékony lehet a napenergiából nyert elektromos áram szállítása nagy távolságokon keresztül is. A szállítást is beleszámolva, a napenergia importálása a legolcsóbb energiaforrások között lehet Európa számára" - hangsúlyozza Gerhard Knies.

A szén-dioxid kibocsátását is csökkentené

Ráadásul ezzel a megoldással 2050-re a térség 70 százalékkal tudná csökkenteni a globális felmelegedésért felelőssé tett szén-dioxid kibocsátását is.

Az ötlet köré már egy tudományos társaság is szerveződött. A Trans-Mediterranean Renewable Energy Cooperation (Földközi-tengeri Térségbeli Megújuló Energia Együttműködés) tagjai azt remélik, hogy Németország jövőre esedékes EU-elnöksége idején Angela Merkel német kancellár hangsúlyosan fellép majd a hálózat megvalósulásának érdekében.