Csütörtökön megkezdték a régészek a 2003-ban a Tisza alacsony vízállása idején megtalált fahíd műszeres méréseit. A három éve tartó munka vezetője az InfoRádiónak elmondta: a török hódoltság korából származó híd volt az első állandó átkelő a Tiszán.

Kertész Róbert közölte: a radiokarbon kormeghatározás egyértelműen igazolta, hogy az általuk azonosított famaradványok az 1562-ben épített hídhoz tartoznak.

Az átkelő a XVI. század végén ment tönkre vagy a jégzajlás miatt, vagy azt követően, hogy Habsburg Miksa főherceg elfoglalta a hidat. A híd utat biztosított a szolnoki várhoz, később pedig a törökök tiszántúli hódításaiban és a kereskedelemben játszott szerepet.

Nem akarják kiemelni

A tengeri régészeti munkálatokat végző Octopus Tengeri Régészeti Kutató Egyesület alelnöke szerint a híd tartópilléreiként funkcionáló cölöpöket vizsgálják a búvárok. Zsuffa András hozzátette: ezen felül egy Európában egyedülálló szonárberendezéssel próbálják meghatározni a szerkezet pontos méretét.

A kutatók végeredményben olyan fotót kapnak, amely felülnézetben ábrázolja a folyó-, vagy tómedret, mintha az kiszáradt volna.

Először a terület műszeres méréseit, majd a második ütemben a víz alatti hídmaradványok helyének feltárását és pontos dokumentálását végzik a régészek. Csak ezt követően lehet a híd pontos korát meghatározni.

A vizsgálatnak nem célja a híd kiemelése, történelmi jelentőségű lehet viszont annak víz alatti konzerválása - mondta Zsuffa András.