Minden egyes emberi sejtmagban kétméternyi DNS van, de nagyon összegyűrve - mondta az InfoRádióban Falus András immunológus. A feltérképezett gének azonban ennek csak a töredékét teszik ki, a nagy része ismeretlen a tudósok előtt.

Ezek a molekulák egyelőre csak jelhalmaznak tűnnek, amelyből igen keveset tudnak értelmezni a kutatók.

Az azonban komoly felfedezés, hogy ezeknek a DNS-részeknek is komoly szerepük lehet egyes betegségek továbbvitelében.

A kutató elmondta: például az immunbetegség nagy része nem vezethető le a génekből a jelenlegi ismeretek alapján.