Infostart.hu
eur:
363.24
usd:
312.57
bux:
147332.18
2026. szeptember 4. péntek Rozália

Halálos ítélet több millió emberre

Vezető brit klímaszakértők arra figyelmeztetnek, hogy az évszázad végére a bolygó szárazföldjének egyharmada sivataggá változhat, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a mezőgazdaságot ezeken a területeken. Segélyszervezetek szerint, ha az előrejelzés igaznak bizonyul, az több millió ember halálos ítéletét jelentheti.

A Föld szárazföldi felszínének mintegy felét érintheti a szárazság az évszázad végére - figyelmeztetnek brit tudósok, hozzátéve: a száraz felület egyharmada annyira kiszáradhat, hogy lehetetlenné válik a földművelés.

A brit Hadley Központ kedden nyilvánosságra hozott tanulmányával kapcsolatban megszólaltatott tudósok ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy még ez - az egyébként eddigi legsúlyosabb - előrejelzés is alábecsülheti a globális felmelegedés várható hatását.

Több millió ember halálos ítélete

"A tanulmány megállapítása őszintén szólva hátborzongató. Több millió ember halálos ítéletét jelenti. Eddig soha nem látott méretű elvándorlás indul majd meg az érintett területekről, olyan szinten, amellyel a szegény országok nem tudnak majd mit kezdeni" - jelentette ki Andrew Pendleton, a Christian Aid keresztény segélyszervezet munkatársa.

Az egyik vezető brit klímaváltozási szakértő, Andrew Simms még ennél is keményebben fogalmazott: "Gyakorlatilag semmilyen olyan életkilátás nem marad a fejlődő országok számára, amit ezek az előrejelzések ne ásnának alá: az étel előállítása, a biztonságos egészségügyi ellátás, a vízhez való hozzájutás mind ide tartozik. Több száz millió ember számára - akiknek már jelenleg is kínszenvedés miden nap - ez jelenti majd a végső csapást".

Döbbenetes adatok

A tanulmány - az úgynevezett Palmer Aszálysúlyossági Index (PAI) alapján - azt modellezi, hogy miként változik majd a szárazság az évszázad végére. Jelenleg a szárazföld 25 százaléka számít mérsékelten aszályosnak, ez az arány 2100-ra eléri az 50 százalékot.

A súlyosan aszályos területek aránya - jelenleg 8 százalék - pedig elérheti a 40 százalékot is, a szélsőségesen aszályos terület esetében - jelenleg 3 százalék - ez az arány akár 30 százalék is lehet.

Van jó hír is

Az egyetlen jó hír, hogy azért kételyek is felmerültek az egyébként kormányzati pénzekből finanszírozott tanulmány kapcsán. Az egyik ilyen problémát az jelenti, hogy a modellezés során csak egyetlen módszert használtak, ám azt a leginkább szkeptikus szakemberek is elismerik, hogy a megállapításokat komolyan kell venni.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter az ELTE-ről üzent a magyar egyetemeknek: itt az ideje a változásnak!

Magyar Péter az ELTE-ről üzent a magyar egyetemeknek: itt az ideje a változásnak!

A tanárképzés egyik központjaként az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) felelőssége is hatalmas abban, hogy a közoktatási rendszerünk is megújulhasson – mondta a miniszterelnök az egyetem tanévnyitó szenátusi ülésén pénteken Budapesten. Magyar Péter beszélt arról is, hogy a kormány partneri együttműködést kínál az egyetemeknek, továbbá növelné a felsőoktatási végzettséggel rendelkezők arányát.

Európa-szerte korlátoznák az orosz diplomaták mozgását

Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter szerint Oroszország továbbra is az egyik legsúlyosabb biztonsági fenyegetést jelenti Európa és az egész nemzetközi rendszer számára. A politikus ezért az orosz diplomaták mozgásának korlátozását és az orosz állampolgárok számára kiadott vízumok számának csökkentését sürgette. A diplomáciai vezető úgy véli, hogy az EU-ban dolgozó több mint kétezer orosz diplomata legalább 40 százaléka kémkedik Moszkvának.
Felpörög a diplomácia Moszkvában és Kijevben, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Felpörög a diplomácia Moszkvában és Kijevben, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Volodimir Zelenszkij csütörtökön bejelentette, hogy a közeljövőben amerikai tárgyalóküldöttség látogat Kijevbe és Moszkvába az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. "A következő napokban várjuk őket, ez rendkívül fontos" - tette hozzá az ukrán elnök. Donald Trump amerikai elnök közben "némileg megkésve" kártérítést követel az Ukrajnának nyújtott támogatásért. Szerinte az európai országoknak vissza kellene fizetni azt a "több százmilliárd dollárt", amit "ingyen kapott" Ukrajna és a NATO. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel az orosz-ukrán fronton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×