Infostart.hu
eur:
384.85
usd:
334.09
bux:
0
2026. április 4. szombat Izidor

Az idei volt a legmelegebb év

Brit tudósok szerint 2005 volt az északi féltekén a legmelegebb év a rendszeres megfigyelések bevezetése óta. Globálisan 1998 után a második helyet foglalja el az idei év - írja a BBC brit közszolgálati médium. A szakemberek úgy vélik, ez a globális felmelegedés újabb bizonyítéka.

A brit Meteorológiai Intézet és a Kelet-Angliai Egyetem tudósai által végezett felmérés szerint az északi félteke átlaghőmérséklete 0,4 Celsius fokkal magasabb, mint tíz évvel ezelőtt.

Tudósok az északi és a déli félteke átlaghőmérséklete közötti különbséget azzal magyarázzák, hogy előbbin több a szárazföld, ami gyorsabban reagál az üvegházhatásra.

„Az adatok szerint az Atlanti-óceán északi féltekére eső része 1880 óta idén a legmelegebb” – fogalmazott a BBC-nek David Viner, a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Részlegének munkatársa.

David Viner rámutatott: a hosszú távú trend egyértelmű emelkedést mutat, ami szerinte minden kétséget kizáróan az ember okozta globális felmelegedésnek köszönhető.

Nem mindenki ért azonban egyet ezzel a véleménnyel. A washingtoni Tudományos és Környezetvédelem-politikai Project munkatársa, a „szkeptikusok” egyik vezéralakja, Fred Singer szerint az adatokból nem lehet következtetéseket levonni.

„Ha valóban 2005 a legmelegebb év az északi féltekén 1860 óta, az semmi mást nem bizonyít, mint hogy 2005 a legmelegebb év 1860 óta az északi féltekén” – fogalmazott.

Fred Singer szerint az eddigieknél sokkal kimerítőbb vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy megállapíthassák: milyen mértékben felelős az ember a felmelegedésért.

Az 1860 óta vezetett mérések tanulsága szerint a tíz legmelegebb évből nyolc az elmúlt évtizedben volt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Akár Kanada és Marokkó is csatlakozhat az EU-hoz a következő évtizedekben

Megjelent a Portfolio Checklist Extra, amiben Szabó Dániellel, a Portfolio makrogazdasági elemzőjével beszélgettünk az EU lehetséges bővítéséről. Ezt sokszor úgy kezeljük, mintha egy előre lefutó, szinte automatikus forgatókönyv lenne, holott könnyen lehet, hogy épp ez lesz Európa következő nagy politikai törésvonala. De van-e mögötte kézzelfogható politikai vagy piaci kényszer, vagy inkább érdekek és alkuk mozgatják? És egyáltalán: az alapítók valóban egy olyan Európát képzeltek el, ahol előbb-utóbb minden ország uniós taggá válhat? Beszélgetésünkben azt is körbejárjuk, melyik jelölt áll a legközelebb a csatlakozáshoz, kiket tartanak a legnehezebben „kezelhető” szereplőknek, és hol tűnik reálisnak, hogy belátható időn belül nem várható érdemi előrelépés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×