Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Muszukajev Iszmail (kékben) a japán Otoguro Takuto ellen küzd a férfi szabadfogású birkózók 65 kilogrammos kategóriájának negyeddöntőjében a világméretű koronavírus-járvány miatt 2021-re halasztott 2020-as tokiói nyári olimpián a Makuhari Rendezvényközpontban 2021. augusztus 6-án. A kabardföldi születésű, 2019 óta magyar színekben versenyző Muszukajev kikapott negyeddöntős mérkőzésén.
Nyitókép: Illyés Tibor

Muszukajev Iszmail nem bírt a japánok világbajnokával

A szabadfogású birkózók 65 kilogrammos kategóriájában Muszukajev Iszmail kikapott negyeddöntős mérkőzésén a japánok világbajnokától, Otoguro Takutótól a tokiói olimpián.

A kabardföldi születésű, 2019 óta magyar színekben versenyző első mérkőzésén 9-6-ra verte a háromszoros dél-amerikai bajnok Agustin Alejandro Destribatsot.

Az argentin birkózó kezdett nagyobb lendülettel, így a magyarok vb-bronzérmesét egy perc után figyelmeztették passzivitás miatt, majd újabb 30 másodperc elteltével meg is intették, azaz fél perc alatt akciót kellett csinálnia, különben ellenfele került volna egypontos előnybe. Muszukajev nem is tétlenkedett, elkapta Destribats lábát, s ledöntötte őt (2-0).

A szünetet követően állásból egy kitolással sikerült növelnie az előnyét (3-0). Destribats kissé megzavarodott, a koncentrációja csökkent, így Muszukajev két sikeres lábra támadásnak köszönhetően hétpontosra hízlalta a különbséget (7-0). Innentől a dél-amerikai versenyző mindent egy lapra feltéve rohamozott, sorozatos lábra támadásaival csökkentette is a hátrányát, de egy ízben Muszukajevnek is sikerült megkontráznia az ellenfél akcióját, így végül 9-6-ra diadalmaskodott.

A következő fordulóban ellenben Muszukajevet 4-1-re felül múlta a japánok világbajnoka, Otoguro Takuto.

A magyarok vb-bronzérmese szombaton akkor folytathatja a küzdelmet a vigaszágon, ha Otoguro a péntek esti programban fináléba jut.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×