Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
TOKYO, JAPAN - JULY 28: A visitor wearing a face mask views the city skyline from the Tokyo Skytree on July 28, 2021 in Tokyo, Japan. Tokyo metropolitan government reported 3,177 new coronavirus cases on Tuesday, an increase on yesterday and the highest number of infections recorded so far for the city. As the Olympics gets fully underway, concern continues to linger around the safety of holding such a large event during the global Covid-19 pandemic. (Photo by Carl Court/Getty Images)
Nyitókép: Carl Court/Getty Images

Földrengésre ébredt Tokió

Koronavírus, hőség, magas páratartalom, tájfunveszély – ha mindez nem lenne elég, földrengést is tapasztalhattak az olimpián résztvevők.

Szerdán, helyi idő szerint hajnalban fél 6 körül a japán skála szerint 6-os erősségű földrengés rázta meg a szigetország keleti részét, a Tokiótól alig 100 kilométerre fekvő Ibaraki tartományt. Az első rengést több utórengés is követte.

A földmozgást Tokióban is érezték. Az Infostart olimpiai tudósítója nem érzékelte a rengést, de több magyar és külföldi kolléga igen. Az NBC egyik munkatársa arról írt a Twitteren, hogy fél percig érezte a rengést, ám az alsóbb emeleteken lakó kollégái nem tapasztaltak semmit.

A magyar olimpikonok közül a kajakozó Csipes Tamara mondta el futama után, hogy érezték a földrengést.

Károkról és sérültekről nem érkezett jelentés.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×