Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Varga Dénes, a magyar válogatott játékosa (b), miután csapata ötméteresekkel 11-8-ra kikapott Egyesült Államoktól a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi vízilabdatornájának bronzmérkőzésén a Párizs melletti Nanterre-ben lévő Paris La Défense Arénában 2024. augusztus 11-én.
Nyitókép: Kovács Tamás

Varga Zsolt szerint az a realitás, hogy négy közé került a férfi vízilabda-válogatott

Varga Zsolt szövetségi kapitány szerint jelenleg az a realitás, hogy a magyar férfi vízilabda-válogatott bejutott a legjobb négy közé a párizsi olimpián, ebben a szakaszban pedig már bármi megtörténhet: a nemzeti csapat az ötkarikás játékok vasárnapi zárónapján ötméteresekkel veszítette el az Egyesült Államok elleni bronzmérkőzést.

"Nagyon sok kiállítást kaptunk ezen a mérkőzésen, de az emberhátrányos védekezésünk alapvetően jól működött. A végén már azt is kértem, hogy inkább legyen kiállítás, mintsem bejátsszák a labdát. Az ötméteresek azért fájnak, mert addig az volt az egyik erősségünk, világbajnokságot tudtunk így nyerni, ráadásul rengeteget gyakoroltuk is" - nyilatkozta az interjúzónában Varga Zsolt.

A kapitány kiemelte, természetesen elsősorban nem a büntetőkön múlnak a dolgok, azt "vagy belövi, vagy nem" a játékos, rengeteg mindent elemezni kell még és teljes képet kell arról kapni, mik azok a területek, ahol fontos a fejlődés.

"Többször támadásnál, az előnyöknél éreztem, hogy kevésbé voltunk hatékonyak. Védekezésben visszakaptam azokat a dolgokat, amiket szerettem volna" - jegyezte meg a kapitány, aki köszönetet mondott a szurkolóknak a támogatásért, és sajnálja, hogy nem sikerült érmet szereznie a csapatnak.

A játékosként ötkarikás bajnok szakember elmondta, újra átélhette azt, hogy az olimpia minden tekintetben jóval nehezebb, mint bármely más világverseny.

"Mentálisan és fizikálisan is óriási kihívás. Ahogy mondani szokták, ez egy más kávéház, játékosként és edzőként teljesen másként éli meg az ember."

A szövetségi kapitány arról is beszélt, ahogyan arról előzetesen is nyilatkoztak, hét-nyolc csapat ugyanolyan esélyekkel vágott neki a párizsi tornának.

"A magyar vízilabdának az elvárások és a múlt miatt ez nyilvánvalóan nem jó eredmény, de ebből a nyolc csapatból bárki bejuthatott volna a négy közé. A csapatok között csak egy-egy gól döntött, egy higgadtabb fej, egy-egy pillanat a befejezéseknél. A spanyolokat biztosan a négy közé várta mindenki, és meg is nyerték a csoportjukat, aztán mégis elbuktak a negyeddöntőben."

"Az a realitás, hogy bent voltunk a legjobb négy között. Ahogyan a generációk változnak, azt kell elérni a magyar vízilabdában, hogy tartósan ott tudjunk lenni a négy között, ott pedig már bármi megtörténhet. Én belelátom ebbe a csapatba azt is, hogy meg tudjuk valósítani az álmainkat, de most ez a realitás, ezen kell tovább dolgozni, új terveket szőni" - nyilatkozta Varga Zsolt.

A csapat legfiatalabb tagja, Vigvári Vince tavaly a juniorok és a felnőttek között is világbajnoki címet nyert:

"Nagyon szomorú vagyok, nem jó érzés negyediknek lenni, mindent megtettünk, érmet akartunk nyerni. Néhány perccel a vége előtt még két góllal vezettünk, de nem sikerült lezárni a meccset. Az első olimpiámat nagyon megszépíthette volna egy érem, de remélem, én is és a többi játékos is, sokat tanulunk majd ebből, hogy Los Angelesben négy év múlva odaérjünk a dobogóra. Hálás vagyok, amiért itt lehettem a csapattal, még ha kicsit keserű is a vége."

Zalánki Gergő, akit tavaly a világ legjobb férfi vízilabdázójának választottak, nem kertelt:

"Óriási csalódás, az elődöntőt nagyon gyenge játékkal veszítettük el, talán ez a mai egy kicsit jobb volt, de annyi hibával, amennyit elkövettünk, bárkitől ki fogunk kapni" - mondta a balkezes klasszis.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×