Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Zalánki Gergő (b) és az amerikai Johnny Hooper a 2024-es párizsi nyári olimpia férfi vízilabdatornájának 3. helyéért játszott Egyesült Államok - Magyarország mérkőzésen a Párizs melletti Nanterre-ben lévő Paris La Défense Arénában 2024. augusztus 11-én.
Nyitókép: Kovács Tamás

Most nem sikerült az ötöspárbaj, negyedik a férfi pólóválogatott

Az Egyesült Államok ötméterespárbajban megnyerte a férfi vízilabda-torna bronzmérkőzését a magyar csapat ellen. A 8-8-as mérkőzés után az amerikaiak három lövést értékesítettek, a magyarok egyet sem. A magyar válogatott a negyedik helyen végzett.

Az Egyesült Államok csapatával játszik a magyar férfi vízilabda-válogatott a párizsi olimpiai torna bronzérmeiért. A magyar férfi válogatott korábban négyszer, 1960-ban, 1968-ban, 1980-ban és legutóbb, Tokióban, 2021-ben lett harmadik.

Az amerikaiak legutóbb 2008-ban szereztek érmet a férfi tornán, akkor Kemény Dénes csapata ellen veszítettek a döntőben.

Ma már egy mérkőzést lejátszottak, az ötödik helyet Görögország szerezte meg, 15-13-ra verte Spanyolországot. Csak a második negyed tíz gólt hozott.

Az első emberelőnyből megszületett az első amerikai gól, Johnny Hooper lőtte, 0-1.

Zalánki Gergő is értékesítette csapata első fórját, 1-1.

Chase Dodd első lövését védte Vogel Soma, a lepattanót az amerikai belőtte, 1-2.

Harminchat másodperccel az első negyed vége előtt Varga Dénes befejezte az akciót egy emberelőnyből, 2-2.

A negyed utolsó másodpercében Ben Hallock húsz centiről ismét vezetést szerzett az amerikaiaknak, 2-3.

A második nyolc perc első fél percében emberelőnyt kaptak az amerikaiak, nem ment be.

Egy hosszú akcióból négy magyar kapuralövés született, gól nélkül.

Luca Cupido emberelőnyből lőtt jobbkezes góljával először vezet két góllal az ellenfél, 2-4.

Manhercz Krisztián óriási gólt lőtt, 3-4, 2:23 van még a második negyedből.

Varga Dénes ötméterest hibázott.

Vége a második negyednek.

A harmadik negyedben a magyarok kaptak először fórt, Zalánki Gergő labdáját Varga Dénes bütötte a kapuba, 4-4.

Vígvári Vince boldogan nézett az égre, volt oka rá, szép gólt lőtt, 5-4.

Magyaros góllal egyenlítettek az amerikaiak, Ben Hallock senterből a kapuba csavart, 5-5.

Megint az amerikaiak lőttek akciógólt, Max Irving lövésével 5-6.

Elment ez a negyed is, egygólos amerikai előnnyel kezdődik az utolsó.

A magyaroké az első gól a záró nyolc percben, Nagy Ádám ejtett a kapuba, 6-6.

Vogel Soma parádéja után a magyar támadásnál Hárai Balázs emberelőnyt harcolt ki, Zalánki Gergő belőtte, 7-6.

Újabb emberelőny, Zalánki Gergő volt a feladó, Angyal Dániel a kapufától behúzta, 8-6.

Bowen szépített, 8-7.

Visszajöttek az amerikaiak, Hannes Daube emberelőnyből gólt lőtt, 8-8.

Mintha most kezdődne a mérkőzés, két perc van hátra.

Nem született gól, ötméteresek döntenek a bronzéremről.

A szétlövésben csak az amerikaiak találtak a kapuba, Varga Dénes, Vígvári Vince és Zalánki Gergő is hibázott.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×