Egy helyet kapott Óceánia, talán ez vitathatatlan volt azért, 48 csapatos torna esetén nyilvánvaló, hogy minden kontinentális szövetségnek képviseltetnie kell magát a mezőnyben. (Ez egyébként így volt már az utolsó 32 csapatos tornán, Katarban is.) Eljuthatott volna még egy óceániai csapat a tornára, de Új-Kaledónia kiesett az interkontinentális selejtező utolsó előtti állomásán. Új-Zéland, Óceánia képviselője csoportnegyedik lett, egyetlen pontot szerzett, Irán ellen.

Gyengén szerepeltek az ázsiai csapatok is. Az AFC selejtezőzónájában szereplő Ausztráliát is ide véve, a kilenc csapatból mindössze kettő jutott tovább: éppen a Socceroos és a kontinens legerősebb válogatottja, Japán.

Mindkettő második lett a maga csoportjában. A japánok öt pontot szereztek, a hollandok és a svédek ellen is döntetlent játszottak. Az ausztrálok kulcsmeccse az első, a törökök elleni 2–0-s siker volt, aztán kikaptak az amerikaiaktól, de zárásként hozták a mindkét gárdának jó döntetlent Paraguay ellen.

A többiek közül Katar, Szaúd-Arábia, Irak, Jordánia és Üzbegisztán, tehát az AFC kilenc csapatából öt a csoport utolsó helyén végzett. Irak, Jordánia és Üzbegisztán három vereséggel búcsúzott.

Dél-Korea és Irán csoportharmadikként kiesett, két ázsiai volt a csoportharmadikként kieső négy csapat között.

A kilenc AFC-csapat 27 mérkőzést játszott, s ezekből mindössze hármat nyertek meg.

Hat csapat képviselte a rendező konföderációt, a Concacaf-térség szövetségét. A képlet egyszerű: a három rendező válogatott, az amerikai, a mexikói és a kanadai továbbjutott, a másik három, a haiti, a panamai és a curaçaói kiesett.

Noha a curaçaói gárda szerzett egy pontot, mind a három az utolsó helyen végzett a csoportjában.

Az erőviszonyok alapján a térség három, esetleg négy helye reális, a hat túlzás.

A dél-amerikai zóna selejtezőjében mindössze tíz csapat indult, közülük hat egyenes úton eljutott a vb-re, a bolíviaiak elvéreztek a pótselejtezőn. A Conmebolé az egyetlen konföderáció, ahol a csapatok több mint fele eljutott a vb-re, s a fele bejutott a 32 közé.

Argentína, Brazília és Kolumbia csoportelső lett (az Albiceleste három győzelemmel), Paraguay és Ecuador csoportharmadikként lépett tovább. Nagy csalódás az uruguayi válogatott, a Celestét a papírforma alapján a második helyre várták a spanyolok mögött, de győzelem nélkül kiesett.

Európa 16 csapattal képviseltette magát a csoportszakaszban. Egyedül a csehek estek ki győzelem nélkül, rajtuk kívül még a törökök és a skótok nem jutottak be a 32 közé.

Azaz 13 európai gárda lesz az egyenes kieséses szakaszban, annyi, amennyi Katarban indult.

Csoportgyőztes lett a svájci, német, a holland, a belga, a spanyol, a francia és az angol válogatott, európai rivális mögött csoportmásodik a norvég és a horvát. Ugyancsak másodikként lépett tovább az osztrák és a portugál együttes, dél-amerikai rivális mögött végezve. Csoportharmadikok lettek a svédek és a bosnyákok, s versenyben maradtak. Ugyancsak harmadikként a skótok kiestek.

Nyugodt szívvel kijelenthető: a csoportszakasz nagy nyertese Afrika!

A tíz indulójából kilenc versenyben maradt, egyedül a minden szempontból csalódást keltő tunéziaiak estek ki, s lógnak ki a sorból.

Öt csapatuk csoportmásodik lett (Dél-Afrika, Marokkó, Elefántcsontpart, Egyiptom, Zöld-foki Köztársaság), négy pedig csoportharmadik (Szenegál, Algéria, Kongói DK, Ghána). A nyolc harmadikként továbbjutó gárda fele afrikai!

Ha készítünk a 32 továbbjutóból egy olyan táblázatot, amelyen a csoportgyőztesek három, a csoportmásodikok két, a továbbjutó csoportharmadikok egy pontot kapnak, így fest a kontinensek sorrendje.

1. Európa 29 pont

2. Afrika 14 pont

3. Dél-Amerika 11 pont

4. Concacaf-zóna 6 pont

5. Ázsia 4 pont

(Óceániának nincs csapata a 32 között.)

A csoportszakaszban megszerzett pontok alapján (százalékban kifejezve) a zónák sorrendje

1. Dél-Amerika 61,11

2. Európa 58,33

3. Afrika 44,44

4. Concacaf-zóna 37,03

5. Ázsia 22,22

6. Óceánia 11,11