Kiderül a beszámolóból, hogy a 21 éven aluli magyarok játékpercei az előző idényben 200 százalékos növekedést értek el a 2023/24-es szezonhoz képest, vagyis szerinte a 2025/26-os szezon „egyértelmű üzenetet küldött: a fiatal játékosok szerepeltetése már nem csak stratégiai cél, hanem eredményességi tényező is”.

Adatok a beszámolóból:

• az NB I bajnoka a II. legfiatalabb átlagéletkorú csapat lett
• a harmadik legtöbb fiatalpercet felmutató csapat feljutott az NB I-be
• a 6 legfiatalabb NB I-es csapat közül 5 bent tudott maradni az első osztályban
• a 25/26-os szezon végén az akadémiák első csapatainak átlagéletkora 0,3 évvel volt fiatalabb, mint az előző szezonban
• csapatonként átlagosan 6591 percet játszottak a fiatalok egész szezonban, amely 3,5 fiatal játékost jelent csapat/mérkőzés viszonylatában
• míg az NB I 24/25 szezonjában átlagosan 2,2 játékos debütált csapatonként, a 25/26 szezonban ez a szám már 3,6-ra nőtt, amely majdnem 1,5 játékos növekedést jelent csapatonként
• a sikeres átmenetek száma (UEFA sztenderdek alapján) is látványosan növekedett, hiszen a korábbi szezonokban csapatonként 0,75 játékos, idén pedig 2,57 játékos tudhatott magáénak sikeres átmenetet
• az akadémiával rendelkező NB I-es klubok a 24/25-ös idényben 44, a 25/26-os szezonban pedig 67 fiatalnak adtak játéklehetőséget, amely 34,3 százalékos növekedést eredményezett
• a fiatal játékperceket tekintve a 25/26-os szezon 32 százalékos növekedést hozott a 24/25-ös szezonhoz képest. Ezek közül voltak olyan akadémiával rendelkező NB I-es klubok, ahol a korábbi szezonhoz képest 50 százalék feletti növelés volt tapasztalható
• a két szezon összevetésében szintén jelentős volt a növekedés, mivel az akadémiával rendelkező NB I-es csapatok fiatal átlagai mérkőzésenként 1,15-ről 3,5-re nőttek
• az NB I-ben az U21 játékperceket tekintve a teljes mezőny több, mint 60 000 U21-es percet tud felmutatni, amely az előző szezonhoz képest 44 százalékos, míg a 2 évvel ezelőtti szezonhoz képest közel 200 százalékos növekedést jelent
• az U19-es játékpercek is látványos robbanást mutatnak, hiszen az akadémiával rendelkező NB I-es csapatok 25/26 szezonban (7), több mint háromszor annyi U19-es játékost szerepeltettek, mint a teljes 12 csapatos (!) mezőny a korábbi szezonban.
  A beszámoló fő üzenetének tartja Szalai Ádám, hogy a fiatalítás és a versenyképesség nem egymást kizáró fogalmak. Nőtt a fiatalpercek és a debütálók száma. Megduplázódtak a sikeres átmenetek és több U19-es és U21-es játékos jutott szerephez, miközben az eredményesség nem romlott
• a 2025/26-os szezon nem csupán a fiatalok szerepeltetéséről szólt, hanem bizonyította, hogy a magyar fiatalok növekvő számban tudnak a magyarnál előrébb rangsorolt bajnokságokba igazolni.

Mint egy kommentben a Facebookon is közzétett beszámolójában Szalai Ádám rögzítette: a „fiatalszabály” nem egy kötelező előírás, hanem elvárás azokkal az akadémiákkal és klubokkal szemben, amelyek évek óta jelentős állami támogatásban részesülnek.

„Ennek az a célja, hogy a hosszú évek óta biztosított központi finanszírozáshoz végre konkrét szakmai elvárás is társuljon. Természetesen minden klubnak joga van teljesen piaci, gazdasági alapon működni: szponzori bevételekből, nemzetközi szereplésből származó forrásokból, játékosértékesítésből vagy bármilyen más bevételből. Ebben az esetben ugyanúgy joga van és lesz szerepelni a bajnokságban.
De azért álljunk meg egy pillanatra: a jelentős központi támogatás mellett igenis jogosan lehet elvárás, hogy cserébe szakmai feltételek vannak meghatározva” – írta Szalai Ádám.