Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Jonathan Wheatley, a Sauber csapatfõnöke a Forma-1-es Magyar Nagydíj elsõ szabadedzése elõtt a mogyoródi Hungaroringen 2025. augusztus 1-jén.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Két futam után komoly változás az Audi F1-es stábjában

Azonnali hatállyal távozott posztjáról a Forma–1-es Audi csapatfőnöke, Jonathan Wheatley.

Sajtóhírek szerint azért hagyta ott a Sauberről átnevezett istállót a 2026-os idény második futamát követően, mert az Aston Martin szeretné szerződtetni, ő vehetné át a technikai feladatokhoz visszatérő Adrian Newey helyét.

Az Audi pénteken közölte, hogy „személyes ok” áll az együttműködés befejezésének hátterében, illetve jelezte, az egy éve kinevezett Wheatley munkakörét Mattia Binotto, a Ferrari és a Sauber korábbi csapatfőnöke veszi át, aki eddig az Audi gyári csapattá alakulásáért és a motor építéséért felelt.

„A csapat jövőbeli struktúráját teljes mértékben egy későbbi szakaszban határozzuk meg, ahogy a szervezet folyamatosan alkalmazkodik a Forma–1 változásaihoz” – fogalmazott közleményében az Audi.

A szezon jövő héten a Japán Nagydíjjal folytatódik.

Címlapról ajánljuk

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Ömlött az uniós pénz a lakásokra, mégsem tudni, mennyi energiát sikerült megtakarítani

Az EU a korábbiakhoz képest példátlan összeget, 43 milliárd eurót irányított a lakóépületek energiahatékonyságának javítására, ám az Európai Számvevőszék szerint alig ellenőrizhető megbízhatóan, hogy ezzel mennyi tényleges energiamegtakarítást sikerült elérni. A támogatások többsége nem mélyfelújításokra jutott, a tagállamok eltérő módszerekkel számoltak, a költséghatékonyságot pedig éppen csak, hogy vizsgálták. A tapasztalatok most azért is fontosak, mert a következő uniós költségvetés jelentős részét a helyreállítási alapéhoz (RRF) hasonló rendszerben oszthatják el, és Magyarországnak is komoly szerepe lehet abban, hogy mire jut majd, a következő hétéves ciklusban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×