A magyar és a szerb (korábban jugoszláv) férfi vízilabda-válogatott vasárnap már negyedszer játszott egymással Eb-döntőt, de a mieink csak egyszer, 1997-ben örülhettek aranyéremnek. 2006-ban, 2014-ben és 2026-ban a szerbek nyerték meg a finálét. Vasárnap 10–7-re győzte le a házigazda Varga Zsolt csapatát. Vogel Soma a belgrádi torna alatt a kapujára érkező 86 lövésből 40-szer védett, így 46,5 százalékos védési hatékonysággal zárt.

Vogel Soma a hazaérkezést követően az InfoRádióban azt mondta, még eléggé kavarognak benne az érzelmek, mert egyrészt nagyon büszke az elért eredményre, aminek összességében örül is, másrészt viszont azt gondolja nagy esélyt szalasztottak el. Egyelőre inkább az jelenik meg erősebben a gondolataiban, hogy elveszítettek egy fontos döntőt és az arany lehetőségét, ami most még nagyon fáj. Úgy véli, idővel szebbé válik az élmény és a megfelelő helyére kerül ez az ezüstérem. „Akkor majd talán könnyebb lesz kimondani, hogy ezüstöt nyertünk Belgrádban” – tette hozzá a Ferencváros kapusa.

Mint fogalmazott, a felkészüléssel együtt az elmúlt két hónapban csupa pozitív dolgok történtek a válogatottnál, ő is nagyon jól érezte magát. Belgrádban is végig kiváló volt a hangulat, nemcsak a meccseken, hanem összezárva a szállodában is. Saját bevallása szerint

még nem vett részt ilyen jó hangulatú világversenyen, a csapaton belül is nagyszerű volt a légkör, és azt gondolja, ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy elmeneteltek egészen a döntőig.

Vogel Soma rátérve a szerbek elleni döntőre, azt mondta, úgy élte meg, mint a házigazda elleni középdöntős meccsüket, a hangulat tekintetében ugyanolyan volt mind a két találkozó. A fináléban próbált nem a tétre gondolni, hanem úgy állt hozzá, hogy ez is csak egy mérkőzés a sok közül. Persze közben nem lehetett nem érzékelni, hogy 12 ezer ember fütyült a lelátóról, amikor a magyar csapat éppen támadást vezetett, és ugyanebben volt részük a magyar játékosoknak a bevonuláskor, valamint a bemutatás során is. Az olimpiai bronzérmes kapus igyekezett ennek is a pozitív oldalát figyelembe venni, hiszen egy vízilabdázó karrierje során ritkán adódik olyan lehetőség, hogy ennyi ember előtt játszhasson. Úgy érezte, ez a légkör a magyar csapatra is „ráült egy kicsit, főleg a második félidőben”. Mint mondta,

ebben még erősödniük, fejlődniük kell, hogyha legközelebb ilyen körülmények között játszanak, akkor elbírják ezt a terhet.

Jövő nyáron, a budapesti világbajnokságon a magyar válogatott is hazai közönség előtt szerepelhet, Vogel Soma szerint pedig „nem ciki tanulni mástól”, konkrétan a szerb csapattól, amely példa lehet arra, hogyan kell alkalmazkodni egy ilyen helyzethez. A szerb közönséget is kiemelte, amely nagyszerű hangulatot teremtett, még úgy is, hogy ellenfélként azért nem mindig volt könnyű a belgrádi uszodában. „Szerintem, amikor hivatalossá vált, hogy Belgrádban lesz az Európa-bajnokság, a szerbek már akkor eldöntötték, hogy megnyerik a tornát. Nekünk is így kell hozzáállnunk a 2027-es hazai rendezésű vb-hez. Élveznünk kell. Erőt kell, hogy adjunk nekünk az, hogy a magyar közönség előtt játszhatunk egy világversenyen. El kell hinnünk, hogy mi vagyunk a világ legjobb csapata” – fogalmazott a világ- és Európa-bajnok kapus.

Vigvári Vince: maradt bennem hiányérzet

A belgrádi tornát 13 góllal záró Vigvári Vince az InfoRádióban úgy fogalmazott, „maga az ezüstérem nem nagy öröm”, azt ugyanakkor mindenképpen pozitívumnak tartja, hogy több fontos meccset is meg tudtak nyerni erős ellenfelekkel szemben az Eb-n. Úgy véli, egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy a magyar válogatott fejlődött, és az a jó hangulat, csapatszellem, ami már a tavalyi, szingapúri vb-re kialakult, megmaradt, sőt még jobbá vált.

Összességében csalódott az ezüstérem miatt, még úgy is, hogy szerinte elismerésre méltó dolog fél éven belül két világversenyen is döntőzni. Azt gondolja, megvolt az esélyük a belgrádi Eb megnyerésére, a döntőben történtekből pedig tanulniuk kell. A Barceloneta játékosában a saját teljesítményét illetően van némi hiányérzet, mert

úgy érzi, a torna záró szakaszában többet kellett volna vállalnia, illetve utólag úgy látja, a támadójátéka is lehetett volna még hatékonyabb, és akkor abból az egész csapat is profitált volna.

Vigvári Vince igyekszik a pozitívumokból erőt meríteni, és arra helyezi most a hangsúlyt, hogy több területen is előrelépett a szingapúri vb-hez képest. Ezzel együtt kijelentette: egy sportember sosem lehet teljesen elégedett a teljesítményével, így tovább szeretne fejlődni. A célja, hogy a 2027-es budapesti vb-re még jobb, komplexebb játékossá váljon. Mint fogalmazott, „ég és föld lesz a különbség” a korábbi világversenyekhez képest, mert játékosként még nem szerepelt hazai közönség előtt nagy tornán. Nézőként ott volt a 2014-es és a 2020-as Eb-n, valamint a 2017-es és a 2022-es vb-n, és óriási élmény volt számára a lelátóról szurkolni. Reméli, hogy jövőre játékosként is átélheti a hazai rendezés minden előnyét.

Biztos benne, hogy a magyar szurkolók sok szeretettel és támogatással fogják őket fogadni a jövő évi vb-n, ők pedig azon lesznek, hogy kemény, alázatos munkával becsületesen felkészüljenek a tornára, és megpróbálják megnyerni a vb-t.

Vigvári Vince szerint meg kell tanulniuk, hogy lelkileg másképp kell megélni egy döntőt, illetve abban kell még fejlődniük, hogy kiderítsék, „hogyan kell jó teljesítményt lerakni az asztalra” akkor, amikor az aranyérem a tét. Felhívta a figyelmet arra is, hogy eléggé egyedi a játékuk, tulajdonképpen egy klasszikus centerrel játszották végig az Eb-t. Azt gondolja, meg kell tanulniuk úgy beosztani az erőt, energiát, hogy ne fogyjanak el teljesen a végére. Belgrádban főleg támadásban érezte ezt. „Egyénileg és csapatként is fejlődnünk kell, és akkor lehet még ebből egy szebb érem is” – zárta gondolatait a világbajnok vízilabdázó.

Szerdán 18 óra után Varga Zsolt, a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya lesz az InfoRádió Aréna című műsorának a vendége.