Infostart.hu
eur:
361.73
usd:
311.57
bux:
131773.44
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Thai soldiers stand in row.commando soldiers in camouflage uniforms gun in hand,close up of army and preparation for battle.
Nyitókép: toodtuphoto/Getty Images

Kiderült, mit gondolnak a lengyelek a sorkatonaságról

A Rzeczpospolita című napilap megbízásából készült új, az IBRiS közvélemény-kutató felmérése szerint a lengyelek több mint 40 százaléka ellenzi a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását, ami jelentős változást jelez a közvéleményben az elmúlt hat hónapban.

A hétfőn közzétett felmérés szerint a válaszadók 39,2 százaléka támogatja a kötelező szolgálat visszaállítását, míg 45,5 százalékuk ellenzi, 15,3 százalék pedig nem tudott dönteni a kérdésben. Márciusban még a lengyelek 55 százaléka támogatta a sorozás visszaállítását – írta az újság.

A legújabb közvélemény-kutatás azt is megállapította, hogy a kötelező szolgálat ellenzése a nem szavazók, a nők, a harmincas éveikben járók és a Z generáció (az 1995-2012 között születettek), vagyis éppen azoknak a csoportoknak a körében a legerősebb, amelyeket a sorozás visszaállítása valószínűleg közvetlenül érintene.

A sorkatonaság kérdése több európai országban is felmerült, illetve van, ahol már döntöttek is a be- vagy visszavezetéséről.

Németországban a Bundestag fegyveres erőkért felelős parlamenti biztosa szeptember végén egyéves kötelező szolgálati időszak bevezetését szorgalmazza nemcsak a hadseregben, hanem minden állampolgár számára.

Déli szomszédunknál október végén szavazta meg a parlament a sorkatonai szolgálat visszaállítását. Horvátországban két hónapos lesz az alapkiképzés, a 18 év feletti férfiaknak kötelező, önként nők is jelentkezhetnek.

A szlovák vezetés inkább a tartalékos állományt és a támogató szerveket erősítené meg. Abban pedig az ellenzéki pártok is egyetértenek a kormánnyal, hogy a kötelező katonai szolgálat visszaállítása jelenleg nem lenne lehetséges.

A lett elnök szerint Európa-szerte be kellene vezetni a sorkatonaságot. Edgars Rinkevics erről még márciusban beszélt egy lapinterjúban.

Miután a horvátok bevezették a kötelező sorkatonaságot, és a németeknél is asztalon van a téma, nálunk is előkerült a téma; Gulyás Gergely – a múlt heti Kormányinfón – azt mondta: Magyarországon nincs ilyen terv, és még ha az ellenzék oldalán hallatszanak is ilyen hangok, a kormány asztalán nincs ilyen előterjesztés és erről nem esik szó.

A tárcavezető arra utalhatott, hogy egy október eleji Tisza-fórumon a kötelező sorkatonaságról beszélt Ruszin-Szendi Romulusz. A volt vezérkari főnök szerint a sorkatonaság habár nem kötelező, ettől még ha baj van, akkor „úgyis mindenkit be kell rántani azonnal”.

A Fidelitas ezért online petíciót indított a kötelező sorkatonaság ellen. Ruszin-Szendi Romulusz közösségi oldalán erre reagálandó azt írta, hogy a kötelező sorkatonaság ellen tiltakozó Fidelitas saját maga ellen kampányol. Szerinte mindig azt mondta: nem jó, ha kötelezővé tesznek bármit. Magyar Péter pedig azt közölte: a Tisza nem vezetné be a sorkatonaságot, „Magyarországon egyedül a Fidesz vezetné be”, és mint fogalmazott, „a fideszes politikusok, Kövér Lászlóval és Kósa Lajossal az élen többször érveltek a kötelező katonai szolgálat mellett”.

Címlapról ajánljuk

Scherer Péter utolsó interjúja az InfoRádióban: nem volt megírva semmi…

Hatvannégy éves korában kedd délelőtt elhunyt Scherer Péter. A Jászai Mari-díjas színművész az idén januárban interjút adott az InfoRádiónak, amelyben az akkor elnyert Páger Antal-díj jelentette elismerés mellett beszélt a pályája kezdetéről, a Mucsi Zoltánnal alkotott legendás párosukról, a színésszé válás rögös útjáról és arról is, miért fontos, hogy a néző kapjon hideget és meleget is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Kisebb lefordulás az amerikai tőzsdéken

Kisebb lefordulás az amerikai tőzsdéken

A tőzsdei hangulatot továbbra is az iráni helyzet mozgatja, Donald Trump elhalasztotta a tervezett katonai csapást Irán ellen, és egy lehetséges nukleáris megállapodásról beszélt, amire az olajár esni kezdett. A vállalati hírek közül az Uniper került fókuszba, a német kormány elindította az energiacég értékesítési folyamatát, miután a 2022-es energiaválság idején 13,5 milliárd euróért államosította a társaságot. Ami a tőzsdei mozgásokat illeti, Ázsiában vegyes elmozdulásokat láttunk reggel, Európában viszont enyhe emelkedéssel kezdődött a nap, majd a nyitástól távolodva egyre jobb lett a hangulat. Az USA-ban ezzel szemben esés volt kedden, főleg a technológiai szektorban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×