Infostart.hu
eur:
383.84
usd:
332.84
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Nyitókép: Liverpool FC/YouTube

Óriási rekordok a fociban: minden korábbinál többet költött a Liverpool és a Premier League is

A Premier League klubjai minden eddiginél többet költöttek egy átigazolási időszakban, a mostani időszak kiadásainak összértéke meghaladja a 3 milliárd fontot.

Augusztus 31-ig összesen 2,73 milliárd fontot költöttek el, de az utolsó napi, nagy összegű üzletek – melyek élén Alexander Isak brit rekordnak számító 125 millió fontos átigazolása áll, a svéd csatár a Newcastle-ből ment a Liverpoolba – 3,087 milliárd fontra emelték az összeget.

Az összeg jelentősen meghaladta a tavaly nyári kiadásokat, amikor a Premier League csapatai 1,96 milliárd fontot költöttek. Az angol élvonal korábbi csúcsa a 2023-as nyári átigazolási időszakban elért 2,36 milliárd fontos kiadás volt.

Az idei összeg meghaladja a Bundesliga, a La Liga, a Ligue 1 és a Serie A klubjainak együttes kiadását.

A legszembetűnőbb változást a Liverpool jelenti: a 2024–2025-ös idényben alig költött (biztosította Giorgi Mamardasvili megszerzését és megvette Federico Chiesát, utóbbit télen) most 415 millió fontot költött – ezzel új rekordot állítva fel az egyetlen klub által egyetlen átigazolási időszakban elköltött összeg tekintetében. Az előző rekordot a Chelsea állította fel 2023 nyarán (400 millió font).

Ez nemcsak több, mint bármely más európai klubé, hanem majdnem annyi, mint amennyit más európai ligákban összesen elköltöttek.

Angliából is vásárolt (Kerkez Milos, Alexander Isak), de a Premier League-en kívülről is, Florian Wirtzet 116 millió fontért igazolta a Bayer Leverkusentől, Hugo Ekitikét 79 millió fontért az Eintracht Frankfurttól, Jeremie Frimpongot 29,5 millió fontért a Bayer Leverkusentől, Giovanni Leonit a Parmától 26 millió fontért. Megvásárolta Pécsi Ármint is, a Puskás Akadémiától, 1,5 millió fontért.

A Chelsea és az Arsenal is jelentős lépéseket tett, hogy megerősítse keretét, és szorosabban küzdhessen meg a címért, 285, illetve 255 millió fontot költve. Ugyanakkor a Kékek sok játékosuktól megváltak, méghozzá drágán, így 3 millió fontos nyereséggel zárták a nyarat!

Az Arsenal az ellenkezőjét tette, mindössze 9 millió fontért sikerült eladnia 246 millió fontos nettó költés mellett.

Elsősorban a Premier League-klubok „érdeme”, hogy a Bundesliga, a La Liga és a Ligue 1 együttesen több mint 400 millió fontos nettó nyereséggel zárták az időszakot.

Figyelemre méltó, hogy a Premier League-ben összesen 16 (!) klub fizetett ki több mint 100 millió fontot új játékosokért, ezen belül hat 200 milliónál is többet. Öt klub, a Chelsea mellett a Kerkez Milost is értékesítő Bournemouth, valamint a Brentford, a Brighton és a Crystal Palace zárta pozitív szaldóval az átigazolási időszakot.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.

Húsvéthétfő – egy nap életigenlésről, vízről, haddelhaddról, termékensyégről és egy nagy félreértésről

Immár kilenc éve, hogy négy nap most egyben munkaszünet a nagypéntek piros betűs ünneppé tétele által, de a „kötelező pihenésnél” természetesen ez az ünnep is több, igaz, a „vallás” húsvétja után a hétfő már „a népé”. 1936-ban is az volt, a Kádár-korszakban is, hivatalos, törvény általi munkaszüneti nappá viszont mindössze az ezredforduló tája óta vált húsvéthétfőn. Úgyhogy adunk is rá néhány tippet, miután jól kilocsolkodtuk magunkat!
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

A megújuló technológiák ma már sok esetben piaci alapon is versenyképes alternatívát jelentenek, és ezzel együtt új lendületet kapott az energiaátmenet is. Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric Zrt. fenntarthatósági vezetője szerint a következő évek tempóját az is meghatározza majd, mennyire nő össze az energetika a digitalizációval, ugyanis a prosumer modell és a tömegesen megjelenő termelők miatt a rendszer egyre inkább adatvezérelt, automatizált irányítást igényel. A szakértőt többek között arról kérdeztük, mi jelenti ma Magyarországon a szűk keresztmetszet az elektrifikációban és a megújuló kapacitások bővülésében, hol jöhet a legnagyobb energiahatékonysági ugrás a következő években, és milyen pontokon ütköznek legélesebben a vállalati fenntarthatósági célok a költség- és megtérülési elvárásokkal? Feldmájer Benjamin kitért arra is, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre inkább szabályozói oldalról is megjelennek, az Európai Unió például kivezeti az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak számító SF6 használatát az energiaelosztásban is, ez pedig újabb alkalmazkodási kényszert jelent az iparági szereplők számára. A Schneider Electric épp ezért az SF6 helyett tisztított és sűrített levegőt használ az RM AirSeT kapcsolóberendezésekben.  Több éves fejlesztés eredményeképp pedig a környezetkímélőbb technológia a gyakorlatban az SF6-os megoldással azonos szintű teljesítményt nyújt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×