Infostart.hu
eur:
364.73
usd:
314.15
bux:
147525.77
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Cseh Sándor szövetségi kapitány a világkupa szuperdöntőjére készülő női vízilabda-válogatott edzésén a Duna Arénában 2025. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Fölényesen nyertek a görögök a magyarok ellen

A magyar női vízilabda-válogatott a második helyen végzett a világkupa Csengtuban rendezett szuperdöntőjében: Cseh Sándor együttese a vasárnapi fináléban 13-9-re kapott ki a görög csapattól.

A magyar együttes 1988 után másodszor nyert ezüstérmet a sorozatban, győzni eddig egyszer, 2002-ben tudott.

Görögország-Magyarország 13-9 (5-4, 1-0, 6-3, 1-2). A magyar csapat gólszerzői: Garda 2, Dobi, Baksa, Faragó, Hajdú, Leimeter, Vályi, Tiba 1-1.

Rendkívül eseménydús első negyedet láthatott közönség, 19(!) lövéssel próbálkoztak a csapatok, a görögök ötször, a magyarok négyszer találtak be, közben Neszmély Boglárka a torna során először ötméterest védett.

A második játékrészben a magyarok támadásban elakadtak, nem találták az ellenszert a rivális védekezésére,

többször is lejárt a támadó idő lövés nélkül.

A harmadik negyed elején Leimeter törte meg a hosszú magyar gólcsendet, a görögök azonban két gyorsan találattal háromgólosra növelték előnyüket (8-5). A rivális ötméteresből léphetett volna el, de a kimaradt büntető után Vályi azonnal betalált. Hiába zárkózott fel a magyar csapat, a görögök megint gyors egymásutánban két gólt szereztek, a kapuba pedig ekkor Torma érkezett Neszmély helyére. Garda bombagóllal jelentkezett, de a magyar cserekapust gyorsan "felavatták". A görögök még a negyed végén is betaláltak, így kényelmes előnyből várhatták az utolsó nyolc percet (12-7).

A záró nyolc perc már nem hozott komoly izgalmakat, a görögök végül négygólos különbséggel diadalmaskodtak.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Magyar Péter: indul a Szent István Vidékfejlesztési Program, hamarosan megszüntetik a megyei közgyűléseket

Tíz településenként megnyílik egy 1 milliárd forintos közösségfejlesztési keret, amelynek felhasználásáról helyben döntenek a kormánnyal való együttműködésben. Magyar Péter miniszterelnök napirend előtt a magyar vidékről beszélt, elmondva: a politika évtizedekig lenézte a falvakat, de ennek most vége. Megszüntetik a megyei közgyűléseket, „amelyeket ATM-ként, kifizetőhelyként használnak a jelenlegi ellenzék megmaradt hűbérurai”.
Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

Elkészült egy terv, ami a magyar növekedési beragadás ellenszere lehetne

A 2028–2034-es uniós költségvetési időszakra való felkészülés nem egyszerűen arról szól, hogy Magyarország mennyi forráshoz férhet majd hozzá, hanem arról is, hogy képes-e olyan intézményi és tervezési rendszert kialakítani, amely ezeket a pénzeket valódi gazdasági felzárkózássá, versenyképességgé és területi fejlődéssé alakítja – lényegében erre épül Baráth Etele fejlesztéspolitikai koncepciója. A korábbi európai uniós ügyekért felelős miniszter által felvázolt modell jóval nagyobb szerepet adna a területfejlesztésnek, a hosszú távú stratégiai tervezésnek és a társadalmi-gazdasági partnerségnek, miközben az uniós és hazai forrásokat is egységesebb rendszerben kezelné. A terv egyik legerősebb állítása ugyanakkor túlmutat az intézményrendszer átalakításán: Baráth értelmezésében a magyar gazdaság tartós növekedési problémái részben abból fakadnak, hogy a fejlesztéspolitika évtizedek óta nem kezeli kellő súllyal azt, hogy a gazdasági teljesítmény konkrét térségekben, eltérő infrastrukturális, társadalmi és környezeti feltételek között jön létre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×