Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Ma este leküzdhető a második nagy akadály a Leverkusen csodaszezonjában

A nemzetközi porondon aligha meglepő egy német–olasz (vagy éppen olasz–német) döntő, mégis, az Európa-liga rajtjakor kevesen fogadtak volna arra, hogy a Bayer Leverkusen és az Atalanta vívja majd a 2023–2024-es kiírás fináléját. A mérkőzést ma este 9 órától játsszák Dublinban.

Régi vitatéma, mekkora az erőkülönbség a Bajnokok Ligája és az Európa-liga között (az, hogy van, arról aligha lehet disputa tárgya), azok számára, akik úgy vélik, hogy a második számú sorozat jó néhány csapata beférne a királykategóriába, itt egy újabb érv.

Hiába került át nyolc csapat is a tavaszra a Bajnokok Ligájából, ezek nem játszottak jelentős szerepet az Európa-liga egyenes kieséses szakaszában. A végül a fináléig jutó két gárda közül a Bayer Leverkusen egészen kivételes idényt fut.

Veretlenül nyerte meg a Bundesligát – ilyenre korábban egyetlen bajnok sem volt képes az 1962-es alapítás óta –, s már csak kétlépésnyire van a triplázástól és attól, hogy az egész idényét, minden tétmérkőzését figyelembe véve, veretlenül zárja. Az egyik lépés az Atalanta elleni finálé, a másik a szombati, berlini, a Bundesliga 2-es Kaiserslautern elleni DFB-kupa (Német Kupa)-döntő.

Arra, hogy mekkora bravúr veretlenül megnyerni egy topligát, csak egyetlen adat: korábban csupán az Arsenal (2003–2004) és a Juventus FC (2011–2012) vitte ezt véghez. A Xabi Alonso által dirigált gárda az utóbbi hetekben többször is csak a klasszikus rendes játékidő letelte után egyenlített ki, vagy akár fordított, de továbbra is tartja pazar sorozatát.

A Bayer Leverkusen – amely, mint emlékezetes, 2023 tavaszán kiejtette a Ferencvárost az Európa-ligából, de aztán nem tudott végigmenni az úton – ősszel egy nem túlságosan erős csoportból, a Qarabag, az FK Molde és a BK Häcken előtt, százszázalékos mérleggel lépett tovább. Tavasszal megkapta ismét az azeri csapatot, 2-2, 3-2-vel ejtette ki. Akkor nagyon közel állt a kieséshez, a cseh Patrik Schick a rendes játékidőt követő „rövid” hosszabbítás harmadik és nyolcadik percében gólt szerezve vitte tovább a csapatát.

Ehhez képest az angol West Ham Unitedet, a Konferencia-liga legutóbbi győztesét simán ejtette ki a Leverkusen, 2-0, 1-1-gyel. Az elődöntőben a római 2-0 után már féllábbal a fináléban érezhette magát, erre a „Farkasok” a visszavágón, a 82. percben két góllal vezettek. Utána jött a veretlenségi sorozatot megtartó két gól.

Az Atalanta a portugál Sportingot, valamint a Sturm Grazot és a lengyel Rakówot megelőzve lépett csoportelsőként tovább, szintén veretlen maradt. Az egyenes kieséses szakaszban megint a lisszaboni csapattal találkozott, 1-1, 2-1. Utána következett az idény legjobb teljesítményével elért, az Anfield Roadon aratott 3-0-s diadal a Liverpool FC ellen, ami után nem számított a hazai vereség (0-1).

Az elődöntőben az Olympique Marseille elleni, idegenbeli 1-1 után tükörsima volt a visszavágó, 3-0. A fogadóirodák szerint a Bayer Leverkusen az esélyesebb, de az Atalanta biztosan nem adja olcsón majd a bőrét.

Annál is inkább, mert a két csapat két éve, a tavasz elején találkozott az Európa-ligában. Akkor az olaszok kettős győzelemmel jutottak tovább.

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Egy évtized alatt több mint 60 százalékkal nőtt az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre, vagyis K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok összege. Magyarországon is látszik nominális javulás, de az ország 2025-ben egy főre vetítve és GDP-arányosan is az uniós mezőny alsó részében maradt. A legnagyobb magyar sajátosság azonban nemcsak a források alacsony szintje, hanem azok szerkezete: az általános egyetemi alapokból finanszírozott K+F statisztikai aránya a 2010-es évek eleji 30 százalék körüli szintről 2025-re gyakorlatilag eltűnő, 0,2 százalékos szintre zsugorodott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×