Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
A 2024-es párizsi nyári olimpia kezdetéig hátralévő napok számát mutatja az óra a Párizs melletti Saint-Denis-ben 2023. július 26-án. Az ötkarikás játékokat 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik a francia fővárosban.
Nyitókép: MTI/AP/Christophe Ena

Nem túl lelkesek a franciák az olimpia előtt

Gyakoriak a tüntetések a francia fővárosban, a nyári játékok árnyoldaláról is egyre többet foglalkoznak.

A francia lakosság 37 százaléka várja türelmetlenül a nyári olimpiát – derül ki egy friss felmérésből. A megkérdezettek nagy része, 57 százaléka mondta azt, hogy kicsit, de nem türelmetlenül várja a játékokat.

A paralimpia esetében még rosszabb az arány: 30 százalék tekint nagy várakozással az esemény elé.

A sportot rendszeresen, szenvedélyesen követők némileg lelkesebbek és izgatottabbak: 55 százalék érdeklődése kiemelkedő az olimpia és 45 százaléké a paralimpia kezdete iránt.

Kevesebb mint négy hónappal az olimpia kezdete előtt tehát nem mondhatni, hogy a franciák többségének mindennapjait a játékok határoznák meg, de azt mindössze a megkérdezettek 4 százaléka válaszolta, hogy a megnyitó ünnepségen kívül egyáltalán nem érdekli az olimpia.

Már egy tavaly novemberi felmérés megmutatta, hogy sokan ellenzik a rendezvényt: akkor a párizsi régió lakosainak 44 százaléka mondta, hogy rossz dolognak tartja a rendezést – ráadásul az arány két év alatt a duplájára nőtt.

Közben a napokban más szempontból is előkerült az olimpiai témája a párizsi utcákon. Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés vezetője azt kritizálta, hogy a tervek szerint a Maliban született Aya Nakamura adna elő Edith Piaf-dalokat a július 26-i megnyitón. Szavaira viszont tüntetést szerveztek az SOS Racisme nevű csoport tagjai a párt székháza elé, ahol az hangzott el, hogy nem a színesbőrűek, hanem a rasszisták hoznak szégyent Franciaországra.

Egy másik tüntetés is zajlott a francia fővárosban, ahol arra hívták fel a figyelmet, hogy több ezer ember alszik az utcákon, és még időben „gondoskodni kell róluk, hogy a megnyitó ünnepség mindenki számára szép és méltó legyen.” Környezetvédelmi aktivisták pedig az olimpiai médiaközpont közelében tiltakoztak a nagyszabású építkezések ellen.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×