Először jutott be a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjébe az FTC, és az Esbjerg elleni utolsó másodperces gólnak köszönhetően vasárnap az aranyéremért játszhat a Vipers ellen. Elek Gábor, a ferencvárosiak vezetőedzője nehezen találta a szavakat az elődöntő után.

„Valahol sporttörténeti mérkőzés volt ez számunkra, mert ennyi néző előtt a Ferencváros női kézilabdacsapata még nem játszott, főleg ennyi Fradi-szurkoló előtt. Úgy érzem, hogy mindkét csapat megérdemelte volna a döntőt, mert egy jól felkészített, nagyon jó Esbjerggel találkoztunk, és Jesperrel évek óta óriási harcokat vívunk egymással, általában ilyen vagy hasonló kimenetellel, hogy egy gól vagy apróságok döntenek. Nekünk ez egy kicsit közelebb volt a hazai pályához, mint nekik, és sajnálom, mert megérdemelték volna, de mi meg olyan boldogságot érzünk, amit szerintem még fel sem fogunk. Még egyszer mondom: itt, három sarokra az otthonunktól, ekkora közönség előtt... eleve az egy csoda volt, hogy ide eljutottunk, és hogy ennek még nincs vége, az is egy külön csoda.

Nagyon köszönöm mindenkinek, aki ebben segített és kísért minket az utunkon.”

„A védekezésen kellett változtatnunk az első félidő után, mert olyan helyzetekből kaptunk gólokat, amelyekre készültünk. A beálló posztjáról sok gólt kaptunk. Megbeszéltük, hogy zártabbak leszünk és a szélsőket próbáljuk lövésre kényszeríteni. Onnantól már jöttek a megállító szabálytalanságok, közelebb voltunk egymáshoz, tudunk segíteni a másiknak. Az utolsó 5-8 percben éreztük meg a vérszagot, ahogy közeledtünk a végéhez és még mindig döntetlen volt az állás. Örülök, hogy a végén tudtuk átvenni a vezetést és meg is tudtuk tartani” – foglalta össze Márton Gréta, hogy minek volt köszönhető az FTC fordítása az elődöntőben.

A szélső szerint a közönség rengeteget tett hozzá a csapat játékához. „Csodálatos volt, hálás vagyok, hogy ennyi ember előtt kézilabdázhattunk, és most BL-döntőt játszhatunk, ez mindenkinek az álma.”

Elismerte, hogy kicsit meg volt illetődve, amikor először belépett a csarnokba, de aztán ez átfordult. „Már tudjuk, hogy mi várhat ránk és vasárnap is a szurkolóinkra fogunk támaszkodni. Más lesz, speciális lesz, még nem sokan voltunk ilyen helyzetben, de mindent kihozunk belőle, amit lehet” – emelte ki Márton Gréta.

Kisfaludy Anett szerint az első félidőben gyors gólokat kapott az FTC, de aztán a másodikban keményebb lett a védekezés, Janurik Kinga is jól szállt be, és egy végig küzdős, hajtós meccset sikerült megnyerni.

„Köszönjük a közönségnek, hogy belehajszolt minket a győzelembe. Fantasztikus élmény ennyi ember és ilyen szeretetben játszani, ez a csúcsa a kézilabdázásnak. Nagyon fontos lesz a regenerálódás, de most még szeretnénk élvezni a győzelmet. Úgy jöttünk ide, hogy élvezni szeretnénk a négyes döntőt, nem görcsölni. Az elején kicsit görcsösek voltunk, de aztán ezt levetkőztük. Vasárnap is szükség lesz a szívünkre és a lelkünkre.”

A beálló felidézte, hogy az FTC a szezonban már kétszer találkozott a Vipersszel, jobban ismerik a norvég ellenfelet, mint az Esbjerget.

„Elég jól elosztottuk a terhet most többek között, ezt ki kell használnunk a fináléban.

A védekezés lesz ismét a kulcs, mert a norvégok gyors kézilabdát játszanak, meg kell törni a sebességüket.”

Jesper Jensen, az Esbjerg vezetőedzője csalódott volt, hogy csapata nem jutott be a döntőbe. „Úgy érzem, hogy megvolt az esélyünk, hogy bejussunk a fináléba. Az első félidőben jól játszottunk, a másodikban azonban több lehetőséget kihagytunk, amiben benne lehet, hogy elbizonytalanodtunk a szurkolók nyomása alatt. És azt sem lehet mondani, hogy a második játékrészben nekünk kedvezett volna a bíráskodás. De összességében magunkba kell néznünk, mert ha BL-döntőbe akarunk jutni, akkor két jó félidőt kell játszanunk.”