Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
George F. Hemingway, a Budapest Honvéd FC tulajdonosa a labdarúgó OTP Bank Liga 5. fordulójában játszott Újpest FC– Budapest Honvéd mérkőzésen a Szusza Ferenc Stadionban 2015. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

George F. Hemingway elmondta véleményét az NB I-ről és Marco Rossiról

A Budapest Honvéd egykori tulajdonosa éles kritikát fogalmazott meg a kispesti csapattal és a Magyar Labdarúgó Szövetséggel kapcsolatban is, előbbinél szerinte művészet volt ennyi rossz döntést hozni.

„Az új tulajdonosok sokkal nagyobb büdzsével dolgoztak, de rengeteg pénzt nagyon rosszul fektettek be. A sikerhez a jó vezetés és a szaktudás mellett pénz kell, ami a futball anyateje. A második megvolt, de az első hiányzott. Ha az ember sok pénzt áldoz, de nem jól, annak sok értelme nincs” – mondta az M1 aktuális csatornának adott exkluzív interjúban utódairól az üzletember, aki 2006 és 2019 között irányította a kispesti klubot. – Hibás szakmai döntések sorozata vezetett oda, ahol most tart a csapat. Ennyi rossz embert alkalmazni egymás után ennyi évig, az majdnem művészet.”

Hemingway úgy vélte, az ügyvezetői, a sportigazgatói és a vezetőedzői posztra kinevezett valamennyi ember rossz választás volt. Szintén kritikával illette, hogy 2019 és 2022 között megszűnt az akadémisták felnőtt csapatba építése, pedig szerinte nagy előnyei vannak a saját nevelésű játékosoknak, mivel kötődésük van és jóval gazdaságosabb megoldást jelentenek a klub számára. Hozzátette, büszke az ő idejében kinevelt akadémistákra, mert nemcsak jó futballistákat, hanem jó embereket is neveltek.

A jelenleg a Los Angeles melletti Malibuban élő és üzleti úton Magyarországon tartózkodó Hemingway a PR-t, az internetet, a publicitást, a televíziózást és a kapcsolatépítést említette olyan területnek, amelyben a Honvéd új vezetése előre lépett, ennek köszönhetően jobb kapcsolatot alakított ki a szurkolói csoportok vezetőivel.

„A 2017-es bajnoki cím egy csoda volt, mert kevesen hittek benne. Az utolsó öt meccset meg kellett nyerni, mivel ott volt mögöttünk a Vidi, amely sokkal nagyobb büdzsével gazdálkodott és nagyon jó volt a hátszele” – idézte fel az irányítása alatt elért legnagyobb sikert Hemingway, aki szót ejtett az akkori sikerkovácsról, a ma már a magyar válogatott szövetségi kapitányaként dolgozó Marco Rossiról is. „Azért döntöttem Rossi kinevezése mellett, mert világos elképzelése volt, milyen taktikával akar játszani. Karakteres, karakán és jó ember, ami nekem fontos. Ilyen volt Supka Attila is. Mindkettővel jól együttműködtünk és jó kapcsolatban vagyunk. Rossi saját erejéből lett az, ami lett. Lehetőséget és bizalmat adtam neki, ő pedig élt vele. A válogatott sikereiből is oroszlánrészt vállalt.”

Hemingway szerint hat évvel a bajnoki aranyérem után ötven százalék esélye van a tizedik kispestieknek a bennmaradásra.

Ezt azzal indokolta, hogy ugyan két ponttal jobban állnak az ugyancsak mélyrepülést produkáló Fehérvárnál, a székesfehérváriaknak viszont könnyebb a hátralévő sorsolásuk, mivel két olyan együttessel (ZTE, Vasas) találkoznak, amelyeknél már nincs tétje a találkozóknak, míg a Honvéd közvetlen riválisával, a Mezőkövesddel és a bronzéremért hajtó Puskás Akadémiával küzd meg.

Hemingway vasárnap, a kiesési rangadón először lesz kint a Bozsik Arénában, amely bevallása szerint az ő tervei alapján épült, de még sosem látta és nem volt benne.

Az OTP Bank Liga jelenlegi idényéről szólva az újoncként második Kecskemét szereplését emelte ki, melyet legalább akkora tettnek tart, mint a Honvéd legutóbbi bajnoki címét. Kiemelte, hogy ehhez a Magyar Futball Akadémia növendékei is hozzájárultak. Megfogalmazása szerint az MLSZ helyében ebbe az irányba terelné a magyar futballt.

„Nem jár jó úton a magyar labdarúgás. Ha én lennék a futballisten, húszcsapatos első osztályt csinálnék.

Szétosztanám a pénzt köztük, nem minden pénzt egy csapathoz irányítanék, ahogy az ma történik” – mondta Hemingway, aki szerint ma már rendelkezésre áll elég pénz a bővítéshez, említett olyan városokat is – Nyíregyháza, Pécs, Szeged –, melyeknek „feltétlen ott kellene lennie” az NB I-ben. „Emellett három külföldi játékosnál több nem lehetne egy csapatban, hogy az akadémisták lehetőséget kapjanak”.

A sorozatban ötödször bajnok és az Európa-ligában nyolcaddöntős Ferencváros nemzetközi sikereit elismerte, de úgy vélte, a sok légiós miatt ez nem vitte előre a magyar labdarúgást. Szerinte az általa vázolt változásokkal előbb-utóbb elérnék a magyar csapatok ugyanezt az eredményt, ráadásul félpénzért.

„A magyar labdarúgás vezetése fél megtenni a nagy lépést. Fél attól, hogy ha változtat, akkor nem fog sikereket elérni” – jelentette ki Hemingway.

A teljes interjú az m4sport.hu oldalon tekinthető meg.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Van egy eszköz, amelyből kritikus szintre süllyedt Kijev készlete - Végzetes hiány alakulhat ki Ukrajnában

Korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk az ukrán haderő jelenlegi harckocsi-állományával, a következő részben pedig a modern harctéri mobilizáció másik alapegységét, a gyalogsági harcjárműveket vesszük szélesebb górcső alá. Ukrajna gyalogsági harcjármű-állománya drámaian megfogyatkozott a háború negyedik évére: a konfliktus kezdetén meglévő közel 1200 és a nyugati szövetségesektől kapott nagyjából ugyanennyi jármű ellenére Kijevnek becslések szerint már csak 500-1000 IFV-je maradhatott. Az igazolt veszteségek meghaladják az 1578 darabot, a valós szám pedig akár 2050 körül is alakulhat. Az Egyesült Államok által szállított M2A2 Bradley-k váltak az ukrán erők legfontosabb gyalogsági harcjárművévé, összesen 11 ország adományozott eszközöket Ukrajnának. A pótlás egyre nehezebb, mivel a nyugati szállítások jelentősen csökkentek, a hazai gyártás pedig évi 20-50 darabra korlátozódik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×