A Béres Ernő, Garay Sándor, Rózsavölgyi István és Iharos Sándor alkotta 4x1500 méteres váltó 15:29.2 perccel világcsúcsot állított fel 1953. szeptember 23-án a Népstadionban.

Béres Ernő az 1952-es helsinki olimpián országos rekorddal a hetedik helyen végzett 5000 méteren, egy évvel korábban a főiskolai világbajnokságon 1500-on második volt.

A válogatottban 16-szor szerepelt, hatszor nyert magyar bajnokságot, három távon volt országos csúcstartó.

Versenyzői pályafutásának befejezése után a BEAC-ban edzősködött, volt a magyar szövetség szakmai vezetője. Több mint 66 éven át tevékenykedett versenybíróként, még az elmúlt évben is közreműködött néhány viadalon célbíróként. Nagy álma volt, hogy ott lehessen az augusztusi budapesti világbajnokságon, de második combnyaktöréséből nem épült fel.