Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Párizs, 2017. szeptember 14.Az olimpiai ötkarika a párizsi Trocadero téren, az Eiffel-torony előtt 2017. szeptember 14-én, miután az előző nap bejelentették, hogy Párizs nyerte el a 2024-es nyári olimpia rendezési jogát. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Nagyon durvát lépett a Lett Olimpiai Bizottság az oroszok miatt

Olyan sportolókat büntetett meg, akik egész egyszerűen kiálltak fehérorosz és orosz sportolók ellen.

A Lett Olimpiai Bizottság (LOK) megvonta az állami támogatást öt sportolótól, akik olyan versenyeken indultak, amelyen oroszok és fehéroroszok is részt vettek.

Az olimpiai hírekre és sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál pénteki beszámolója szerint Karlis Lejnieks, a LOK főtitkára megerősítette, hogy - többek között - a 2017-ben Roland Garros-győztes teniszező, Jelena Ostapenko, és két profi országúti kerékpáros, Toms Skujin, valamint Kristas Neiland ettől a hónaptól nem részesül támogatásban.

A sportolók abban az esetben kaphatják vissza pénzüket, ha a belügyminisztériummal és az ügyben illetékes szervezetekkel történő tárgyalásokon ezt jóváhagyják.

"Az határozottan nem jó megoldás, hogy a kormány a saját sportolóit támadja"

- mondta Kristas Neiland. Az Israel-Premier Tech bringása hozzátette, hogy nem a versenyzőket, hanem a sportszervezeteket kellene felelősségre vonni, mivel csapata a munkaadója, és a versenyzéssel "keresi a kenyerét", így nincs választási lehetősége.

A parlament korábban a lett csapatokat is eltiltotta azoktól a tornáktól, amelyen oroszok és fehéroroszok is részt vesznek.

Lettország múlt hónapban bojkottal fenyegette a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amikor a szervezet nyilvánosságra hozta: keresi a lehetőséget, hogy az orosz és fehérorosz sportolók semleges státusban részt vehessenek a párizsi olimpián.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×