Infostart.hu
eur:
376.6
usd:
322.04
bux:
128030.58
2026. április 10. péntek Zsolt
Párizs, 2017. szeptember 14.Az olimpiai ötkarika a párizsi Trocadero téren, az Eiffel-torony előtt 2017. szeptember 14-én, miután az előző nap bejelentették, hogy Párizs nyerte el a 2024-es nyári olimpia rendezési jogát. (MTI/EPA/Ian Langsdon)
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon

Nagyon durvát lépett a Lett Olimpiai Bizottság az oroszok miatt

Olyan sportolókat büntetett meg, akik egész egyszerűen kiálltak fehérorosz és orosz sportolók ellen.

A Lett Olimpiai Bizottság (LOK) megvonta az állami támogatást öt sportolótól, akik olyan versenyeken indultak, amelyen oroszok és fehéroroszok is részt vettek.

Az olimpiai hírekre és sportágakra szakosodott insidethegames.biz portál pénteki beszámolója szerint Karlis Lejnieks, a LOK főtitkára megerősítette, hogy - többek között - a 2017-ben Roland Garros-győztes teniszező, Jelena Ostapenko, és két profi országúti kerékpáros, Toms Skujin, valamint Kristas Neiland ettől a hónaptól nem részesül támogatásban.

A sportolók abban az esetben kaphatják vissza pénzüket, ha a belügyminisztériummal és az ügyben illetékes szervezetekkel történő tárgyalásokon ezt jóváhagyják.

"Az határozottan nem jó megoldás, hogy a kormány a saját sportolóit támadja"

- mondta Kristas Neiland. Az Israel-Premier Tech bringása hozzátette, hogy nem a versenyzőket, hanem a sportszervezeteket kellene felelősségre vonni, mivel csapata a munkaadója, és a versenyzéssel "keresi a kenyerét", így nincs választási lehetősége.

A parlament korábban a lett csapatokat is eltiltotta azoktól a tornáktól, amelyen oroszok és fehéroroszok is részt vesznek.

Lettország múlt hónapban bojkottal fenyegette a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, amikor a szervezet nyilvánosságra hozta: keresi a lehetőséget, hogy az orosz és fehérorosz sportolók semleges státusban részt vehessenek a párizsi olimpián.

Címlapról ajánljuk
Költöznek a támaszpontok? Trump csalódott a NATO-ban, és Németországot is büntetheti

Költöznek a támaszpontok? Trump csalódott a NATO-ban, és Németországot is büntetheti

A német kancellár az első európai vezető volt, aki közvetlenül az Irán elleni háború megindítása után Washingtonban tárgyalt az amerikai elnökkel. Friedrich Merz ugyancsak az elsők között volt, aki a kéthetes tűzszünet bejelentése után telefonon hívta fel Donald Trumpot. Ennek ellenére Németország állítólag egyike azon NATO-partnereknek, amelyben Trump elnök a leginkább csalódott.
inforadio
ARÉNA
2026.04.10. péntek, 18:00
Nagy Attila
a Nemzeti Választási Iroda elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×