A megyei foci egyik legnagyobb problémája minden szezonban a visszalépések kérdése, az ősszel az energiaárak emelkedése sok településen jelentette az utolsó szöget a labdarúgás koporsójába – írja a bunteto.com.

Az amatőr ligákban az egyesületek jellemzően komolyan támaszkodnak az adott település önkormányzatának támogatására, sőt gyakran a pálya is önkormányzati tulajdonú és fenntartású. Az energiaárak drasztikus emelkedése és az ebből fakadó bizonytalanság, a lejáró szerződések a szolgáltatókkal olyan helyzetet teremtettek, ami érthetően nem a sportkiadások növelését helyezte a fókuszba. Az egyesületek magukra maradtak, még ott is, ahol egyébként a település vezetése korábban kifejezetten támogatta a tevékenységüket.

A profiknál is gondot okozott a költségek megemelkedése, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere is jelezte, hogy a MOL Aréna Sóstó fenntartási költségeit sem tudja a város állni. Sokáig a Budapest Honvédnál sem volt biztos, hogy a Bozsik Arénában szerepelhet. Az MLSZ szintén a helyzet megoldására engedélyezte a másodosztályban a délutáni találkozók megtartását. De volt, ahol már ez sem segített. A harmadosztályban például a Balassagyarmat és a Makó lépett vissza a bajnokságtól már az indulást követően.

A visszalépések azonban nem csak a szegényes finanszírozással magyarázhatók. Régóta tart a futball hátországának szűkülése, aminek a pénzügyin kívül demográfiai, társadalmi és szabályozási elemei is vannak. Az MLSZ adatbankjából kiszűrhető adatok alapján

ebben az idényben eddig 40 klub lépett vissza a küzdelmektől,

ami majdnem egy teljes megyei csapatlétszámnak felel meg. És még egy fél év hátra van a bajnokságokból. Zala megye együtteseinek negyedét, Nógrád harmadát veszítette el tíz év alatt.

A csökkenéshez hozzájárult az is, hogy a harmadosztályban induló egyesületek nehézségei általában a tartalékcsapaton csattannak. Tolna megyében a Szekszárdi UFC, Jász-Nagykun-Szolnokban a Jászberényi FC második együttese lépett vissza a folytatástól. Mindkét helyen gazdasági nehézségek okozták a visszalépéseket.

A sok lehangoló eset, a pénzügyi nehézségek és az általános létszámcsökkenés ellenére vannak olyan települések, ahol újra erőre kapott a futball. A legnagyobb volumenű növekedés a játékosok számában a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Jelenlét programjához, valamint a Belügyminisztériummal együttműködésben zajló Felzárkózó települések programjához kapcsolódik. A hátrányos helyzetű települések vagy településrészek felzárkóztatásának, a szociális segítségnyújtáshoz kapcsolódó közösségfejlesztésnek az egyik eszköze a futball a programokon belül.