eur:
414.53
usd:
398.24
bux:
79395.62
2024. december 23. hétfő Viktória
Egerszegi Krisztina olimpiai bajnok úszó a 25 évvel ezelőtti barcelonai játékokon kiválóan szereplő sportolók köszöntésén Budapesten 2017. november 9-én. A rendezvényt a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Olimpiai Bajnokok Klubja szervezte.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Egerszegi Krisztina: képesek lennénk egy olimpia megrendezésére

A férfisport az férfisport, a női sport pedig a nőké – mondja az úszósportot is fenyegető transzgenderjelenségekről Egerszegi Krisztina. Az ötszörös olimpiai bajnok nagyköveti szerepvállalásáról és a szomszédban dúló háborúról is nyilatkozott.

Ismeretes, Egerszegi Krisztina a június 18-án kezdődő budapesti FINA-vb plakátkampányának egyik arca, a világbajnokság nagykövete. A Mandinernek adott interjúban ezzel kapcsolatban a következőket mondta: „Többedmagammal szerepelek az óriásplakáton. Darnyi Tamás is vállalta, ez megkönnyítette a döntést, hiszen a példaképem volt. Most úgy tűnik, nagyszerű világesemény lesz az idei. Szavai szerint nem szeret előre megfogalmazni semmilyen elvárást, mert emlékszik, ő is mennyire „utálta”, amikor ilyenekkel jöttek neki, úgyhogy inkább azt kívánja a magyar versenyzőknek, hogy a legjobbat hozzák ki magukból.

A világklasszis hátúszó úgy véli, Magyarország jó házigazdája tudna lenni egy olimpiának. „Budapest vagy inkább Magyarország az utóbbi években bebizonyította, hogy nagyszerű versenyrendezői képességekkel bír. Persze aki nem szereti a sportot, nyilván erre is azt mondja, hogy minek, és csak a problémákat venné észre. Minden sporttal, művészettel, kultúrával kapcsolatos eseménytől, amit megrendezünk, csak több lesz az ország. Világszínvonalú létesítmények épültek, kiválóan meg tudunk rendezni olyan hatalmas volumenű sporteseményeket, mint a FINA-világbajnokság, amelynek most már másodjára is nekirugaszkodhatunk. A tudás tehát megvan, már csak az kellene, hogy végre elhiggyük:

Magyarország képes megrendezni egy nyári olimpiát.”

Az interjúban szó esett olyan aktuális kérdések, mint a transzgenderjelenség vagy az ukrajnai háború. Előbbi témát illetően hangsúlyozta:

„a férfisport az férfisport, a női sport pedig a nőké”.

Úgy gondolja, hogy akkor maradhatna fair a verseny, ha a transznemű sportolóknak lenne egy külön kategória, így senkinek nem sérülne a versenyzéshez való joga.

Azt is megjegyezte, hogy nem érti, hol vannak a női szervezetek, akik felszólalhatnának az ellen, amikor egy férfinak született sportoló női számban versenyez, sorra megdöntve a rekordokat. „Szerintem az egyetlen dolog, amit a női sportolók tehetnek, hogy nem indulnak el ilyen versenyeken” – tette hozzá.

Az orosz–ukrán konfliktus illetően úgy fogalmazott, hogy

nem a legjobb irányba megy a világ.

„A szomszédunkban lévő konfliktus is véget érhetne minél hamarabb, de persze azt is látom, hogy rengeteg fals dolog jelenik meg a médiában ezzel az elítélendő háborúval kapcsolatban is. Amiatt sincsenek jó érzéseim, hogy folyamatos a fegyverszállítás a háborús övezetbe, pedig szerintem akkor van esély lezárni egy háborút, ha már senki nem szállít oda fegyvert” – fűzte hozzá Egerszegi Krisztina, akit például a digitalizáció sem vidít föl maradéktalanul, mondván – elismerve a benne rejlő hatalmas lehetőségeket –, hogy sokat elvesz az emberek közötti személyes kommunikációból.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Határon átnyúló milliárdok, átalakuló uniós támogatási rendszer: így alakítja át Magyarország jövőjét az EU titkos fegyvere

Hogyan egyensúlyozhat az Európai Unió a versenyképesség, a szolidaritás és az együttműködés hármas alapelve között a kohéziós politika területén? Ezt a kérdést járta körül Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzora „A kohéziós politika jelene és jövője” című konferencián tartott előadásában. Az uniós politikák eredményei ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak, miközben az új célkitűzések – mint a fenntarthatóság és a digitalizáció – egyre nagyobb szerepet kapnak. A konferencia másik kiemelt témája az Interreg programok határon átnyúló együttműködései voltak, amelyek Holop Silveszter előadása szerint nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és kulturális dimenzióban is hozzájárulnak a határ menti régiók fejlődéséhez. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kohéziós politika jövője az alapelvek megőrzésén és a helyi szintek erősítésén múlik.    

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×