A MÖSZ az elmúlt héten nyílt bajnokságot rendezett, amelyen a versenyzők kipróbálták a korábbinál pörgősebb, kilencvenperces blokkokra osztott versenyformát. Az új előírásokhoz nemcsak a sportolóknak, hanem a szervezőknek is alkalmazkodniuk kell, mivel a 2022-es próbaévet követően 2023-tól már csak ilyen versenyeket rendeznek, így a párizsi olimpián is.
"Az előkészületek nem igényeltek több vagy nagyobb munkát, mint eddig. Az viszont tény, hogy a mostani forma egyetlen verseny előtti úgynevezett közös, egyórás bemelegítése plusz terheket és költségeket ró a rendezőkre" – beszélt a tapasztalatokról az Kármán Sándor.
Emlékeztetett: eddig minden versenyszám helyszíne csak az adott rajt előtt nyílt meg, mostantól a közös bemelegítéskor minden helyszínnek rendelkezésre kell állnia, hiszen előfordulhat, hogy valaki úszásra, más pedig vívásra akarja felhasználni az időt.
"Az is bebizonyosodott, hogy a továbbiakban versenybíró-csoportokban kell gondolkodni, mert a szűkös idő miatt nem érnek oda és nem tudnak felkészülni a következő számra a bírók. A döntő ezentúl a lovaglással kezdődik majd, és az utolsó lovas után öt perccel már kezdődik is a bónuszvívás" - tudatta.
"A versenyzők szempontjából még durvább, hogy az utolsó úszófutam után tizenöt perccel rajtol a záró laser run, és az utolsó futamban szereplő legjobbaknak marad a legkevesebb idejük az átállásra" - tette hozzá Kármán Sándor.
A sportvezető megjegyezte, hogy a múlt heti tesztversenyen még megengedők voltak, több időt hagytak a versenyzőknek, mivel egyelőre szokniuk kell az új formát, nem lehet mindent egyből szigorúan megkövetelni tőlük. Az is kiderült, hogy a nullapontos lovaglás zavart okozhat a záró kombinált számnál.
Mivel még nincs kidolgozva a reális "elszámolása", megtörtént, hogy fizikailag előbb ért be olyan versenyző, aki a pontszámai alapján hátrébb állt - mondta.
A versenyigazgató arról is beszélt, hogy az öttusa csak akkor élvezhető és látványos, ha adottak a feltételek, vagyis minden létesítmény arénarendszerben rendelkezésre áll, ami ritkaság.
"Villámcsapásként ért mindenkit, hogy már jövőre így kell rendezni a versenyeket, az országok nincsenek felkészülve rá.
Az áprilisi világkupát a Ludovikán, vagyis a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, ha nem is aréna formában, de viszonylag kis távolságokkal meg tudjuk rendezni. Nagy kérdés azonban az augusztusi Európa-bajnokság, hiszen Székesfehérváron az Atlétikai Központban nincs uszoda, távolabbra kell utazni. Minden észrevételünket eljuttattuk az európai és a nemzetközi szövetség illetékeseinek, hogy minél előbb kialakuljon az elfogadható lebonyolítás, mert nincs sok idő a párizsi olimpiáig" - mondta Kármán Sándor.