Ilyenkor szokták emlegetni a két csapat kerete közötti különbséget: a Sheriffé 12,38 millió euró, nincs olyan futballistája, akit a mértékadó transfermarkt.de egymillió eurónál többre taksálna. Második legértékesebb játékosa nem lépett pályára a Bernabéuban, de jó ismerősünk: Boban Nikolov korábban a Mol Fehérvár középpályása volt. A döntő, második gólt (2-1) a luxemburgi bajnokság hatodik helyezettjétől kölcsönkapott Sébestién Thill lőtte.

Ezzel szemben a Real Madridé 793,50 millió, a benevezett BL-keret minden játékosa értékesebb a Sheriff legdrágább játékosánál: a balhátvéd Miguel ötször annyit ér, mint a kedd esti ellenfél rekordere.

Ugyanakkor a Sheriff egy jól összerakott csapat, amely nem a nevek bűvöletében él. 1996-ban alapították, Tiras Tiraspol néven, egy korábbi rendőr, Victor Gușan (Viktor Gusan) javaslatára felvette 1997 áprilisában a támogató biztonsági cég, a Sheriff nevét. Mindmáig ő a klub elnöke.

Társtulajdonosával, Ilja Kazmalival mindketten a KGB tisztjei voltak korábban.

Tiraspol a Dnyeszter menti Köztársaság legnagyobb városa. Miután az „ország” függetlenségét egyetlen ENSZ-tagország sem ismeri el, hivatalosan Moldovához tartozik.

A napokban, éppen a Sheriff sikereinek apropóján, Paula Erizanu így írt egy angol nyelvű blogon, a politikai helyzetet bemutatva: 1990 végén Gorbacsov két autonóm rezsim létrehozásával fenyegetőzött, és arra kényszerítette a chișinăui parlamentet, hogy írja alá az Új Unióról szóló szerződést (amely visszamenőleg legalizálta volna a Szovjetunió 1940 -es Moldova megszállását). Moldova nem volt hajlandó aláírni. Egy rövid, de véres háború 1992 júliusában tűzszünettel ért véget. Azóta a Dnyeszteren túli politikai rezsim, amelyet nagyrészt a Kreml finanszírozott, fenntartotta a szovjet korszak zászlaját, saját valutáját (a rubelt), a Legfelsőbb Tanácsot és a KGB-t. Oroszországból származó „ingyenes” gázból is részesült - Oroszország szerint Chișinău-nak fizetnie kell érte.

A legutóbbi orosz parlamenti választásokon Moszkva 27 szavazóhelyiséget nyitott a Dnyeszter menti Köztársaságban. Orosz katonák továbbra is tartózkodnak a területen, bár a Kreml 1999 -ben nemzetközi megállapodást írt alá a visszavonásukról.”

Ugyanebben az írásban olvasható: „A labdarúgás egyike azon kevés területnek, amelyekkel a Dnyeszter menti Köztársaság integrálódik a moldovai életbe. Az UEFA szabályai szerint a Sheriff Tiraspolnak Moldovát kell képviselnie, nem pedig a Dnyeszter menti Köztársaságot a nemzetközi porondon. A moldovai zászlót csak a Sheriff Tiraspol stadionban rendezett mérkőzéseken lehet látni a Dnyeszter menti Köztársaságban. „Ahol a politika nem képes megoldásokat generálni, a futball nagykövet lesz. Reményeink vannak az egységes Moldovában ” - mondta Leonid Oleinicenco, a Moldovai Labdarúgó Szövetség elnöke.

A Sheriff cég nagyjából mindent birtokol az orosz irányítású enklávéban,

beleértve az egyetlen benzinkút-láncot, a telefonhálózatot, a szupermarketláncot, TV-csatornát, lapkiadót. A Dnyeszter menti Köztársaságban nagyjából kétféle óriásplakát létezik: vagy a kormányt hirdeti, vagy a Sheriffet. „Akár a a Dnyeszter menti Sheriff Köztársaságnak is nevezhetnénk” - mondta a blog szerzőjének egy interjúban Arcadie Zaporojanu moldovai futballügynök.

Aligha vitatható, hogy a Sheriff uralja a moldáv bajnokságot,

2000 óta immár 19-szeres bajnok,

mindössze két idényben nem nyert, akkor második, illetve harmadik lett.

Ellenben – s ismét csak Paula Erizanut idézve – a szimbolikus integráción túl az a tény, hogy Sheriff Tiraspol a moldovai első osztályban játszik azért, hogy szerepelhessen a nemzetközi porondon, nem sokat jelent az ország futballja szempontjából. „A moldovai labdarúgás többet veszít, mint nyer egy olyan csapattal, mint a Sheriff Tiraspol” – állítja Zaporojanu. Jellemző: a klub évi 4,5 millió euróra becsült költségvetése legalább a hatszorosa a ligabeli vetélytársakénak. De akad, amelyikénél tizenkétszer több.

A Sheirff alaptizenegyének egyetlen tagja sem moldovai állampolgár.

Érdekes összehasonlítás: az ukrán labdarúgó-szövetség például megköveteli, hogy minden csapatban legyen legalább négy ukrán játékos. A 2020-as szabálymódosítás óta a Moldovai Labdarúgó-szövetségben nincs ilyen szabály. Ott a szövetség minden megvásárolt külföldi játékos után körülbelül másfélmillió forintot kap, az ebbe az alapba befolyó pénzből a 21 év alatti fiatalok szerepeltetését támogatják. Egyes klubok 15-20 millió forintnak megfelelő összeget is kaptak már ebből az alapból, ami nekik óriási pénz – nincsenek olyan anyagi helyzetben, mint a Sheriff.