eur:
413.99
usd:
396.5
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
A Chelsea Szuperligához csatlakozása ellen tüntetnek a klub szurkolói a londoni Stamford Bridge Stadion előtt 2021. április 20-án, mielőtt megkezdődik a csapat és a Brighton mérkőzése az angol első osztályú labdarúgó-bajnokságban. Április 19-én az európai labdarúgás tizenkét élklubja bejelentette a a labdarúgó Szuperliga létrehozását, ezt pedig a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) élesen ellenzi.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Gyorsan kifulladt a futballháború

A labdarúgó Európai Szuperliga (ESL) létrehozása után szinte azonnal megszűnhet, miután az alapítók nagy része a közvélemény és a sportág szereplőinek felháborodása után visszalép a kezdeményezéstől.

Széteshet a szuperligát tervező klubok összefogása, miután az alapító tagok jelentős része jelezte, hogy kilép. Kedden mind a hat angol egyesület visszavonulót fújt, majd szerdán az Atlético Madrid, aztán az Inter is csatlakozott a kilépőkhöz. Nem sokkal később az AC Milan is bejelentette, hogy bár jó sorozatnak tartja a Szuperligát, a tiltakozó drukkerek véleményét tiszteletben tartja.

A klubvezetőkben közös, hogy elnézést kérnek a szurkolóiktól, akik napok óta hevesen ellenezték a Szuperliga létrehozását. A legutóbbi angol bajnok Liverpool amerikai tulajdonosa, John W Henry egy videóüzenetben kért elnézést a szurkolóktól, a szakmai stábtól és a játékosoktól is.

„Bocsánatot kérek Jürgen Klopptól, a játékosoktól és mindenkitől, aki keményen dolgozik azért, hogy szurkolóink büszkék legyenek a Liverpoolra.

Nekik semmilyen felelősségük nincs ebben a döntésben. Az egyedüli hibás én vagyok. ”

A sorozatos kilépések után már csak a Szuperliga terveit leginkább képviselő Florentino Perez, a Real Madrid és Andrea Agnelli, a Juventus elnöke tartott ki makacsul az elképzelések mellett. A torinói sportvezető kedden még azt mondta az olasz La Repubblica nevű napilapnak, hogy vérszerződést kötöttek, mennek tovább, mert ennek a projektnek továbbra is megvan minden esélye arra, hogy sikeres legyen. Az angol klubok kilépése után a Reutersnak azonban már azt mondta, bár továbbra is meg van győződve a projekt helyességéről, az így nem folytatódhat. Egyre több fórumon már a spanyol és az olasz klubvezető lemondását követelik. Egyelőre ezt csak egy angol csapat vezetője tette meg: a Manchester United ügyvezető alelnöke, Ed Woodward közölte, hogy távozik posztjáról.

Nemcsak a szurkolók tiltakozása volt hangos és egységes, a topklubok játékosai is nyíltan bírálták vezetőik döntéseit. Jordan Henderson, a Liverpool csapatkapitánya a Twitteren azt írta: „Nem tetszik és nem is szeretnénk, hogy ez a sorozat létrejöjjön, ez a kollektív álláspontunk. A klubunk és a szurkolók iránti elköteleződésünk megkérdőjelezhetetlen.”

A közvélemény és a sajtó csak találgat, hogy a háttérben mi okozhatta a topklubok hirtelen megfutamodását. Az Index a barcelonai El Mundo Deportivóra hivatkozva arról írt, hogy a hat angol klub nem az UEFA fenyegetései és a közvélemény felháborodása miatt lépett ki az Európai Szuperligából, hanem azért mert Alexander Ceferin, az UEFA elnöke sok pénzt kínált a hat szakadár klubnak a visszalépés fejében, a Szuperliga létrejötte ugyanis anyagilag ellehetetlenítette volna a Bajnok Ligáját és az Európa-ligát.

Egyelőre a Barcelona nem adott ki hivatalos közleményt az ügyben. A csapatkapitány, Gerard Piqué, a Twitteren azt írta: „a futball a szurkolóké”. Ezzel egyetértett Ronald Koeman vezetőedző is, de hozzátette, hogy

az UEFA nem törődik a játékosokkal, csak a pénz a fontos.

A 12 csapatos Európai Szuperliga létrehozását vasárnapról hétfőre virradóra jelentették be, az alapítók között angol, olasz és spanyol klubok voltak, ugyanakkor a tervet magas rangú politikai, sportszakmai körökben, a nemzetközi és az európai szövetség részéről, továbbá a szurkolók irányából is heves kritikák fogadták.

Dénes Ferenc sportközgazdász az InfoRádiónak azt mondta, hosszú távon így is elkerülhetetlen, hogy regionális bajnokságok jöjjenek létre. A szuperliga eszménye él és egyre közelebb, hogy valósággá váljon – tette hozzá.

Mint fogalmazott, a dilemma arról szól, hogy félig állami, félig üzleti modellben megy tovább az európai sport, vagy tisztán profitorientált vállalkozásként.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Érintésmentes fizetésben élen jár Magyarország, de a kereskedőknek még van hova fejlődni

Magyarországon a kártyás fizetések 99 százaléka érintésmentesen zajlik, ami nemzetközi összevetésben is kimagasló eredménynek számít, és már minden negyedik kártyának van digitális mása az óránkon vagy telefonunkon - mondja Márkus Gergely, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managere. Ugyanakkor a magyar kereskedők felénél lehet csak kártyával fizetni, ebben még lehetne fejlődni. A szakértő szerint a bolti vásárlásoknál a mobil fel fogja váltani a plasztikot, az online fizetéseket a "Click to pay" egykattintásos fizetés teszi kényelmesebbé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×