Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A sérült Kalmár Zsoltot leviszik a pályáról a Puskás Aréna avatóján játszott Magyarország - Uruguay barátságos labdarúgó-mérkőzésen 2019. november 15-én. Magyarország - Uruguay 1-2.
Nyitókép: A sérült Kalmár Zsoltot leviszik a pályáról a Puskás Aréna avatóján játszott Magyarország - Uruguay mérkőzésen. MTI/Illyés Tibor

Kiderült, mi baja Kalmár Zsolt térdének

Attól tartottak, hogy elszakadt a keresztszalagja, ám kiderült, ez nincs így.

A magyar labdarúgó-válogatott középpályásának így várhatóan nem kell hosszú időt kihagynia - értesült az M1 aktuális csatorna az MRI-vizsgálat eredményéről.

Kalmár Zsolt az Andorra elleni szerdai világbajnoki selejtezőn sérült meg, a bal térde külső részében megnyúltak a szalagok. Az első szakvélemények alapján a dunaszerdahelyi DAC játékosára rehabilitáció, erősítés és fizioterápia vár a következő néhány hétben, de bízik benne, hogy májusban újra teljes értékű munkát végezhet.

"Remélem, holnap már jó hírekkel tudok szolgálni, hiszen úgy érzem, a fájdalom folyamatosan múlik. Egy kisebb vérömleny van a térdemben, annak kell most felszívódnia, számomra most minden nap számít. Nagyon örülök, hogy nincs szakadás, hiszen az több hónap kihagyást jelentett volna" - mondta Kalmár az M1-nek.

A végső választ várhatóan szombaton adja meg egy térdspecialista, miután megvizsgálta Kalmárt.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×