„Most jutottunk el oda, hogy talán van már látszata a tízéves munkánknak. Talán nem kell megint tíz évet várni az újabb sikerekre” – mondta a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ) tíz éve irányító Csányi Sándor szűk körű sajtókonferencián az nso.hu beszámolója szerint.

Azzal kapcsolatban, hogy bár a válogatottunk négy éve is kijutott az Eb-re, a mostani siker légköre valahogy más. Csányi Sándor egy történetet is elmesélt arról, hogy akkor is remélte a kereslet megugrását a magyar játékosok iránt, ám ez 2016-ban elmaradt, most viszont személyesen hívta őt fel például az egyik legnagyobb európai klub elnöke arról érdeklődve, hogy mely magyar fiatal játékosokat érdemes figyelni manapság. (Az Eb-kijutásunk óta Szoboszlai Dominik minden idők legdrágábban elkelt magyar játékosa lett húszmillió eurós vételárával, de egy sor sikeres fiatal játszott az ősszel eredményes válogatottban, sőt a magyar futball első embere szerint lassan egyre több az olyan poszt, amelyre ketten-hárman is eséllyel pályáznak.)

Szalai Ádám két nagy figyelmet kapó beszédet tartott, az egyiket a Hollandia ellen elszenvedett 8–1-es vereséget után egy sajtótájékoztatón, a másikat az Izland elleni Eb-pótselejtező előtt az öltözőben. Az elnök ezekre is reflektált.

„Erős karakternek, pozitív személyiségnek tartom Ádámot, a pályán és az öltözőben is remekül motiválja a társakat – méltatta a válogatott csapatkapitányát a sportvezető. – Akkor is igaza volt, amikor annak idején kritizálta a sportág hazai helyzetét, ezzel segített az MLSZ-nek abban, hogy szilárdabb erkölcsi alapunk legyen szigorúbb követelményeket támasztani a sportág szereplőivel szemben.”

Az évkezdő-évzáró sajtóbeszélgetésen kiderült, hogy a közelmúltban maga Csányi Sándor is átesett a koronavírus-fertőzésen, tüdőgyulladással, mégis viszonylag enyhe tünetekkel.

Az MLSZ-elnök kiemelte a kormány szerepét a futball megújításában, hiszen „ha nincs az állam anyagi támogatása, természetesen nem tartana itt a magyar labdarúgás”. Mint mondta,

a létesítményrendszer megújításának tízéves programját talán még túl is teljesítették,

hiszen gyakorlatilag minden szinten megújultak a stadionok, pályák, a nemzeti stadiontól, a Puskás Arénától az NB I-es, NB II-es, NB III-as pályákon át a kis falusi sporttelepekig sikerült felújítani, újjáépíteni a létesítményeket, egy-két olyan kivételtől eltekintve, ahol a közeljövőben fejeződik be az építkezés.

„Bár sok bírálatot kapnak a stadionépítések, és többen sokallják az erre költött állami pénzt, el kell mondani, hogy ami tíz év alatt pályaépítésre ment, azt az azt megelőző negyven évben kellett volna erre a célra elkölteni, ám ez elmaradt, ezért került most ilyen sokba a felzárkózás. (...) Ha átadtunk egy pályát az elmúlt években, az mindjárt benépesült, és nehezen kapnak időpontot a csapatok, amelyek edzeni, játszani szeretnének, főleg Budapesten.”

Ha túl is teljesítették a létesítményfejlesztési tervet, van még feladat tehát.

„Ha van még teendő az infrastruktúra-fejlesztésben, az éppen a főváros és a leghátrányosabb helyzetű településeken adódik, ráadásul előbbiben a magas ingatlanárak és a területhiány hátráltatja az új pályák létesítését. Ezen kívül főleg olyan beruházásokat és új technológiai megoldásokat támogatnánk, amelyek hosszú távon csökkentik a fenntartási költségeket. A vidéki helyzettel kapcsolatban, ahol valóban másfajta gondok jelentkeznek, tervezzük, hogy engedjük nevezni azokat a klubokat is, amelyek önhibájukon kívül nem tudnak utánpótláscsapatot kiállítani, hogy emiatt ne tűnjön el a szervezett labdarúgás egy-egy településről.”

Hozzátette ugyanakkor, hogy általában elmondható, rend van a sportágban, és nem csupán a klubok, a szövetség gazdálkodása is stabil, váratlan kiadásokra, nehezebb időkre

tízmilliárd forint tartalékot halmozott fel az MLSZ, éves költségvetése meghaladja a negyvenmilliárd forintot

– igaz, az összeg nagy része taotámogatás és egyéb olyan szerződéses juttatás (televíziós jogdíj és a Szerencsejáték Zrt. szponzorációja) formájában úgymond csak keresztülfolyik a szövetségen, mielőtt az egyesületekhez kerül.

Az összes, az MLSZ országos versenyrendszerében szereplő csapat száma egyébként tíz év alatt ötezerrel emelkedett, ami természetesen egyszersmind százezres nagyságrendű játékosszám-emelkedést jelent. Csányi Sándor elmondta, hogy bár jó ideig késlekedett a szövetség megfelelő figyelemmel fordulni a külhoni tehetségek felé, „nem épült ki az a rendszer, hogy minden magyar tehetségről tudjunk”, ma már kitűnő és folyamatos a szakmai együttműködés a határon túli, a magyar kormány által is támogatott futballakadémiákkal, s ez főként a munkát összefogó Puskás Akadémiának köszönhető.

„Bízom abban is, hogy az új FIFA-szabály, amely szerint szerepelhet másik ország nagyválogatottjában az, aki valahol már utánpótlás-válogatott volt, még több honosításban segít majd bennünket” – mondta Csányi Sándor, akinek egyébként FIFA-alelnökként személyes sportdiplomáciai sikere volt az említett szabályváltozás, így játszhatott például magyar címeres mezben az Izland elleni pótselejtezőn az első gólunkat szerző Loic Nego.

Az MLSZ-elnök jól ismert törekvése, hogy a külföldiek helyett minél több magyar labdarúgó szerepeljen az NB I-es és NB II-es csapatokban, ám ennek szabályozásában a szövetség lehetőségei végesek, s mint mondta, a klubok és az edzők némi joggal hivatkoznak arra, hogy a 12 csapatos bajnokságban, a kiesés állandó rémétől fenyegetve kevéssé mernek kockáztatni, fiatalokat is bevetni az edzők és a klubvezetők. Nem kevésbé igaz az eredménykényszer a nemzetközi kupákban szereplő csapatokra, például a Ferencvárosra, amelynek sikereire nagyon büszke Csányi Sándor, és fontosnak tartja azokat a magyar futball szempontjából, mégsem mulasztotta el megjegyezni, hogy boldogsága még nagyobb lenne, ha a Fradiban pályára lépő játékosoknak legalább fele magyar lenne.

„A Vasast szponzoráló, a tizenharmadik kerületben székházat építő OTP Bank vezetőjeként például

kikötöttem, hogy csak addig támogatjuk az angyalföldi klubot, amíg külföldi játékos nem lép pályára a csapat színeiben. S ezen a feltételen nem változtatunk akkor sem, ha esetleg feljut a Vasas az élvonalba.”

Az NB I létszámemelésének menetrendszerűen előkerülő igénye ebben a pillanatban nincs napirenden a szövetségnél, de előkerülhet az újabb ötéves szakmai program megalkotásakor, amely egyelőre csúszik a rendkívüli vírushelyzet miatt.

„Ha azonban változtatunk is, amivel kapcsolatban egyelőre nem nehezedik különösebb nyomás az MLSZ-re, csak úgy tesszük, hogy az újabb szabály öt évig biztosan nem módosítható. Tehát jól végig kell gondolni egy ilyen lépést. Ebben a pillanatban

az NB II létszámcsökkentését egy fokkal reálisabbnak tartom,

de egyik ügyben sem változtatunk alapos előkészítés és a klubok véleményének az ismerete nélkül.”

A futballban sok szakmai és financiális probléma okának tekintett túlzott ügynöki jutalékok dolgában Csányi Sándor azt látja, hogy a FIFA is évtizedes, de jobbára eredménytelen harcot vív. Sikert talán a Bosman-szabály negatív hatásainak kiiktatása, a futball speciális helyzetének uniós elismerése jelenthet, vetettük közbe, mire Csányi Sándor kifejtette, hogy „láthatóan jó a kapcsolat az UEFA és az Európai Bizottság között, ez adhat reményt.”

Csányi Sándor bejelentette, hogy ha az oktatás folytatását nem lehetetleníti el a koronavírus, már a következő bajnokságban, tehát

júliustól lehet videobíró az OTP Bank Liga mérkőzésein.

„Terveink szerint csak az a klub kaphat versenyengedélyt, amelyik biztosítani tudja ehhez a feltételeket. Már csak a játékvezetőink nemzetközi foglalkoztatása miatt is fontos, hogy itthon is gyakorolják a VAR használatát” – mondta a sportvezető, hozzátéve, hogy a játékvezetés általános hazai színvonala szerinte nem gyengébb az általános európai szintnél.

Csányi Sándor jelenlegi ismeretei alapján nem tartja valószínűnek, hogy a februári derbin, a 3-án esedékes Újpest–Fradin már lehetnek nézők, ám azt egyenesen elképzelhetetlennek tartja, hogy az Európa-bajnokságon nem lehetnek majd szurkolók.

„A szívem szakadt meg akkor is, amikor az Izland elleni meccs előtt két nappal tiltotta meg a kormány, hogy beengedjük a nézőket. De elfogadjuk az egészségügyi szakemberek véleményét, még csak nyomást sem próbálunk gyakorolni a döntéshozókra” – mondta az elnök, aki bízik benne, hogy minél előbb beengedhetik a nézőket a lelátókra, s akkor folytatódhat az utóbbi időben elindult lassú nézőszám-emelkedés is. A néhány nap múlva 120 esztendős, s ezzel a világ egyik legrégebben működő futballszövetségének számító MLSZ első embere optimista a vb-selejtező és az Eb-csoportmeccsek esélyeit illetően is. Előbbi sorozatban főleg a lengyelek legyőzése lenne fontos, az utóbbi tornán pedig, bár roppant nehéz ellenfeleket kaptunk, 2016-ban sem égtünk le.

„A portugálok most sem jobbak, mint amikor 3–3-at játszottunk velük, hiszen akkor megnyerték az Eb-t – mondta mosolyogva a futballvezető. – A magyar válogatott viszont, úgy érzem, talán most már előrébb tart...”

Marco Rossi teljesítményével nagyon elégedett az MLSZ elnöksége és elnöke: „Meghosszabbítjuk a szerződését, amint megegyezünk a folytatással kapcsolatos feltételekről.”